Bugát Pál: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. 1. (Buda, 1836)

Első osztály. Gyuladás - Harmadik szakasz. Gyuladás némelly különös életmüvekben

.94

I. OSZTÁLY. GYULAJJÁS.

IV.

Hudesolo b.

J. Allen , de fltioris albi charactere ac notis , quibus cum gon- norrhoea convenit vel differt, et utriusque curatione. Lugd. Bat. 1751. 8.

J. A. Murray , de materia arthritica ad verenda aberrante : in J. P.

Franck delect. Opuséul, medic, p. 5.

E. G. BaldingeR , Programma, quo gonorrhoeae ab amore mere* tricio virus venereum defenditur. Goetting. 1778. 8.

Hecker’s , Abhandlung über den Tripper. Leipz. 1787. 8.

J. C. Tode , über die Erkcnntniss und Heilung des Trippers. Kop- penh. und Leipz. 1790. 8.

J. C. M. P. Ansiaux , sur la blenorrbagie. Paris. 1807. 4. Autenrieth , de morbis quibusdam, qui gonorrbaeam male tractatam sequuntur. Tiibing. 1807. 4.

Cullerier’s Abhandlung über Tripper und Nachtripper, Bubonen und Schanker. Mit Zusätzen und einem Versuch über die Entstehung der Lustseuche. Herausgegeben von J, K. RenarDi. Mainz. 1815. 8.

Eisenmann , der Tripper in allen seinen Formen und in allen seinen Folgen. 2. B. Erlangen 1830. 8.

Ezeken kívül lásd a’ bujasenyvről szóló közönséges munkákat, mellyek a’ bujasenyves fekelyekne'l hozatnak föl.

144. §.

A’ hudcsö belső hártyájának gyuladása (takáir,— blenorrhoea , ondószivár •— gonorrhoea, hudcsö takonyő- zöne — blennorrhagia urethrae, hudcsölob■— urethritis, •—• hudcsö fáj dalom — urethralgia — vagy köznyelven kankó) a’ hudesőnek minden idegen test által tett izgatásábul származik , u. m. köszvényes, csitzos , mirigyes csipőségekből, de leginkább elháldsbeli fertezés által.

145. §.

A’ takarnak tüneményei és lefolyása igen különbözik. Hosszabb vagy rövidebb időre a’ tisztátalan közösülés után, többnyire 6—8—10 napra a’ férj fiáknál a’ hudcsö nyílásánál viszkető érzelem támad, melly gyakorta az egész makkra elterjed, az említett nyílásnak szélei valamennyire földagadnak, megvörösed- nek, a’ vizellés fájdalmas. Néhány nap múlva elein- tén inkább sávos, későbben vastagabb genynemű, sárgás fehér nedv folyik a’ budcsőbűl. — Gyakorta a’ fájdalom csekély, gyakorta igen erős, a’mony’ gyöke felé terjeszkedik, maga a’ mony is földagad. A’ hudcsö nyílása igen meggyulad, megkérgesedik, a’ hude-ső csator-