Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Harmadik előadás. A gerinczagy s agy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás)
76 Felfekvés gerinczagyi bántalomnál. halál baleset után 4-ed napra történt. Másod naptól fogva vörösség létezett a keresztcsonti tájon és a farcsikcsont magasságában egy hólyag képződött. Harmad nap vérhugyozás volt jelen. — Egy magasabb helyről való esés a hatodik és hetedik nyaki csigolyák teljes elválasztását idézte elő; a halál esés után hatvan óra múlva köszöntött be, és ezen időszakban már igen kifejezett decubitus létezett. Az esetet Büchner darmstadti tudor1) közölte. Jeffreys egy esete a negyedik hátcsigolya törésére vonatkozik: üszők s pörk foglalta el a keresztcsonti tájat negyed naptól fogva. Az üszők a baleset után három nap múlva lépett fel azon egyénnél, kinek kortörténetét Guersant után Ollivier (d’Angers) közölte, és ki a nyolczadik hátcsigolya testébe golyót kapott volt. Jeffreys egy második esete különösen nagy érdekű: a beteg huszonöt láb magas lajtorjáról esett le. Bonczolatkor a hetedik és nyolczadik hátcsigolya testeit több darabra törve és helyzetöket igen megváltozva találták. Esés napján a bőr hideg vala, az érlökés alig észrevehető. A törés alatt fekvő valamennyi rész meg volt fosztva érzékenységétől és mozgásától Más nap folytonos tagmerevedés; a keresztcsont tájon foltok léptek fel, ugyanezen nap a beteg visszanyerte érzékenységét. Ez utóbbi vonást figyelműkbe ajánlom, miután több szerző — látják igen helytelenül — az érzéketlenséget a gerinczagyi okból eredő heveny decubitus kórszármazás tanában jelentékenyen akarta szerepeltetni. Különben az érzékenység megmaradása a bán- talom alatt fekvő részekben, még Colliny ’) egyik esetében is, mely a hetedik nyakcsigolya törésére vonatkozik s hol az üszők negyed napra jelentkezett, többé-kevésbé világosan feljegyezve található; úgy szintén Ollivier (d’Angers)s) esetében is, hol a tizenkettedik hátcsigolya töréséről van szó. Ez utóbbi esetben az üszők tizenharmadik napra constatáltatott. Szükségtelen szaporítni e példákat, mert minden sebész megegyezik annak beismerésében, hogy az üszkök gyors képződése a legközönségesebb tünetek egyike azon gerinczagyi bántalmak folytán, melyek a csigolyák helyzetváltoztatással járó töréseiből erednek. Gurít szerint, kinek nézete e tekintetben nagy számú észleletek 4) x) Gurít u. o. 86. szám. *) Idézte Ollivier (d’Augers) i. h. 3) Büchner tr. fentebb idézett esetében az érzékenység szintén meg volt tartva és hol az üszők harmadik nap vége előtt jött létre. 4) Lásd Gurít i. h. 94. 1. 270 eset elemzése.
