Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Harmadik előadás. A gerinczagy s agy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás)
Felfekvés agybántalmaknál. 73 lása jő létre s ez gyorsan terjeszkedik szélességben, ha a beteg tovább tengeti napjait; azonban, összevéve mindent, elég ritka az, hogy a gutaütésesek heveny felfekvése (decubitus) egész üszkös-pörk képződésig (eschare confirmée) eljusson. A farkütegen kivül, hasonlóképen, kevéssé közönségesen látni, hogy hólyagok vagy hólyagcsák fejlődjenek a sarkon, a térd belső felületén s szóval a hüdött alsó végtag különböző pontjain, melyek gyönge nyomásnak lehetnek kitéve. Nem mellőzhetem, egyúttal, hogy meg ne jegyezzem önöknek, miként észleleteim szerint e bőrbántalom talán soha sem mutatkozik azon esetekben, melyek kedvezően végződhetnek; megjelenése következéskép a leggonoszabb kórjósló jel: ez, mondhatnám; szó szoros értelmében baljóslatú felfekvés (decubitus ominosus). E jel, ismétlem, nem csal s mihelyt létezését kimutathatjuk az első napokban, akkor kétes esetekben nagy érvényt nyer ez. A központi hőmérséknek rendes szabvány alá sülyedése, melyet roham kezdetekor hővillamos vizsgálat segélyével állapítottak meg, tudtommal az egyedüli jel, mely hirtelen fellépésű félhüdés eseteiben, az előbbivel kórjóslati szempontból vetélkedhetnék. A körülmények, melyek közt a gutaütöttek heveny decubitus-a kifejlődik, nem engedik meg nyilván, hogy egyedüli tényező gyanánt, nyomás befolyását léptessük közbe, hol az üszők jelentkezik. A nyomás valóban egyenlő mindkét seggpofára és a küteg, mint láttuk kizárólag a hüdött oldali seggpofán jő létre, vagy legalább ezen mindig túlnyomó. Néha gondoskodtam arról, hogy a betegeket a nap legnagyobb részében a nem hüdött oldalra fektessem, és ezen óvszabály semmiképen sem módosította az üszők létre jöveteiét. Másrészt hasonló esetben minő is lehetne azon nyomás befolyása, mely csak két-bárom nap óta működik ? Még kevésbbé volna szabad vizelettel való izgató érintkezésre hivatkozni. Entöbb esetben a betegség egész ideje alatt éjjel és nappal, óráról-órára pöscsap segélyével gyüjtettem össze e folyadékot, oly módon, hogy a mennyire csak lehetséges, az ülep bőrének izgatását elkerüljem és mind ennek daczára az üszők létre jött a jelzett szabályok szerint. Mi lehet e furcsa táplálati bántalom szervi oka? Sok ideig azt hittem, hogy e bántalmat, mint az ideghüdéses vérbőség egyik hatását kell tekintenünk, mely mint tudják, az agyi okból eredő féloldali
