Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Tartalom-jegyzék. YII tüneti gutaütésében. Hüdés sújtotta tagokon, főkép a fartájon mutatkozik az; hordereje kórjóslati szempontból. — Heveny felfekvés a gerinczagy betegségeiben: ez általában a kereszttájon székel. — Izületi bántalmak, melyek az agy vagy gerinczagy valamely bajától függnek. — A. Heveny és alheveny alakok: ezek a gerinezagy erőszaki sértései eseteiben, nyomásból eredő gerinczagylobban (dagok, Pott-kór) kezdeti gerinczagylobban s heveny féloldali hüdésben jelentkeznek, mely agylágyuláshoz csatlakozott. Ezen izületi bajok a hüdött tagok Ízületeit foglalják el. — B. Idült alakok; ezek, miként az izomsorvadások (amyotrophies) gerinczagyi októl, a szürke tengely mellső szarvainak valamely bántalmá- tól látszanak függni; észleljük ezeket hátsó keményedésben (ataxie loco- motrice) és az előrehaladó izomsorvadás némely eseteiben .....................58 N EGYEDIK ELŐADÁS. Az agy és gerinczagy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás és vége). — Zsigerek bántalmai. — Elméleti rész. Tartalom. — Zsigeri vérbőség, és véraláfutások, melyek belső agyvérzésre és az agy különféle részeinek kísérleti sértéseire következnek. — Schiff és Brown-Séquard kísérletei; személyes észleletek. — Ezen bántalmak edénymozgató hüdéstől látszanak függni s külön csoportozatot képezhetnek. — Schroeder van der Kolk nézete, mely azon viszonyokra vonatkozik, minők az agy bizonyos sértései és a tüdölob különféle alakjai, a tüdő gümősödése közt léteznének. — Yesetokok vérzése gerinczagylobban. Rohamos erőszaki vagy önkénytes kezdetű vese- és hólyag-hurut, melyek gerinczagyi izgatottsági bántalmakra következnek. — Vizelet gyors elváltozása ezen körülményekben; ez gyakran ugyanakkor jelentkezik, midőn a keresztcsonti tájon üszkök fejlődnek ki; ez a hugyutak bántalmaihoz csatlakozik, melyek maguk az idegrendszer egyenes befolyásából támadnak. — Az idegrendszer bántalmaira következő táplálati zavarok létrejövetelé- nek elmélete. — Ismereteink elégtelensége e tekintetben. — Edénymozgató idegek hüdése; következményi vérbőség; ez nem idéz elő táplálati zavarokat. — Kivételek e szabály alól. — Edénymozgató idegek izgatása; ebből eredő vérpangásnak, úgy látszik, nincsen kifejezett befolyása a helyi táplálkozásra. — Tágító és elválasztó idegek; Ludwig és Bl. Bemard buvárlatai; hasonlóság e két rendbeli ideg közt. — Alkalmazásuk a tápláló idegek elméletére: — Sámuel elmélete: fejtegetés; bírálatok. — Következtetések ..........................................................................................................97 ÖTÖDIK ELŐADÁS. Eeszketeg hüdésröl (Paralysie agitante). Tartalom. Reszketésről általában. — Ennek különféleségei. — Félbenhagyó reszketés. — Folytonos reszketés. — Álom, nyugalom és önkénytes mozgások befolyása. — Van Swieten által felállított különbség. — Gubler nézete. — Reszketés Galen szerint. — A reszketeg hüdés és a szétszórt
