Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Második előadás. Idegsértésekre következő táplálati zavarok (folytatás) - Izombántalmak. Gerinczagy sértéseire következő táplálati zavarok
32 Izmok elváltozása. Világos, hahogy izomsorvadás esetében, melyet életbuvárok idegek átmetszése vagy izgatása által nyernek nagy sokára, a szöveti bántalom, elöljáró izgatottsági folyamat nyoma nélkül, mindig zsiros elfajulás volt, az ellentét igen feltűnő volna. Azonban a dolog egyszerűségének szerencsétlenségére látni fogjuk, hogy az ügy talán nem épen igy áll. lók és járomizmok faradi izgatás behatása alatt igen gyengén húzódnak össze. April 30-án (39-ik nap) megszakított árammal ingerlés többé nem idéz elő a baloldali homlok és járomizmokban összehúzódásokat. Ugyanazon oldali többi arczizmok csak gyengén felelnek az izgatásra. A halál, május 2-án következik be (a betegség 40-ik napján). Bonczolat: az arezideg törzse a fül mögött feltört tályogban fut le; bizonyos terjedelemben csupasz. Az idegtörzs minden oldalról megkeményedett kötszöveti tömeggel környezett. E kötszöveti takaró szorosan tapad az ideg külső hüvelyéhez, melyben az még mozgatható. Szabad szemre semmi észrevehető elváltozást nem mutatnak az arezideg ágai; a bal homlokizom ellenben halvány lesz, megvékonyodott. Azon ponton, hol az idegtörzs kötszöveti tömeg által van beburkolva, az idegrostok közt elszórva, sok rostos kötszövetet venni észre számos gyengén szemcsézett, tojásdad magvakkal. Maguk az idegrostok, bizonyos számban a zsiros elfajulás különböző fokait mutatják. Sok rost megtartotta rendes jellegét. Az idegszálak közöl néhány, mely a homlokizomhoz megy, csupán elfajult idegrostokat foglal magában; másoknál, melyek valószínűleg a háromosztatu ideghez tartoznak, valamennyi rost rendes állapotban van. A bal homlokizom mélyen elfajult; a kezdeti izomkötegek közt elszórva vastag, uj képződésit kötszöveti válaszfalak észlelhetők. Az izomrostok igen jelentékenyen megfogyatkoztak s mi több, nagy számú magvat zárnák magukba. A harántcsikozat a sorvadt izomrostok legtöbbjénél megmaradt; másoknál alig különböztethető meg. Bizonyos számú elsőd izomrost viasz- szerű elváltozás (altération cireuse) jellegét külöli, azonban a zsirszemcsés elváltozás egyikükön sem észlelhető. (W. Erb. loc. cit. Deutsch. Arch. 5. k. 1869. 44. lap.) 1) Fentartjuk magunknak, hogy előadásaink folyamában e kényes pontra visszatérjünk. Ez idő szerint elég megjegyezni azt, hogy az izmok izgatottsági bántalmait, melyek az ecseteitekhez egészen hasonlítanak, újabban igen megbízható észlelők állatoknál is jelezték, kevert vagy tisztán mozgató idegek át- vagy kimetszése után, azaz oly feltételek kizárása mellett, melyek rendszerint izgatottsági idegbántalmakat idéznek elő. így az ülideg egyik törzsének kimetszése után Mantegezza (Histolog. Veränderungen nach der Nervendurchschneidung, Schmidt, Jahrbücher-jeiben 1857. 148. 1. 136. kötet és Gaz. Lomb. 18. 1. 1867.) 30 nap múltán az izmokat már halványaknak, az elsőd izomrostok közti kötszövetet világosan túltengett-
