Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Tizenegyedik előadás. Petefészki túlérzékenységről

252

Petefészki fájdalom.

tartott előadások igen érdekes sorozatában előszeretettel írja le a petefészki tájon székelő csípői fájdalmat, mely nézete szerint igen közönséges, és ezenkívül, tehát ellenkezőleg a valósággal, főkép a jobb oldalon fordulna elő.

Tudják, hogy Franöziaországban Schützenberger, Piorry és Négrier hangsúlyozták egész nyomatékosan a tünetet, melyet ők habozás nélkül a petefészek rendellenes érzékenységéhez sorolnak.

Németországban Romberg követte Schützenbergert; meg kell azonban jegyezni, hogy kortársaink közöl, a német szerzők nagy részt mélyen hallgatnak mindenről, mi az alhasi fájdalomra vonatkozik. így például Hasse és Valentinéi*. Kiviláglik ebből, hogy ezen tünet, miután a hozzá fűződő elméleti elmélkedések miatt bizonyos dédelgetésnek örvendett, ma némileg kiment a divatból.

Látják a kórtüneteknek is megvan saját végzetük: habent fata sua... Nem csodálkoznám, ha azon, egyébkint igen jogosult befolyás, melyet Briquet könyve gyakorolt, szintén igy járna. Nézzük most, meddig követhethetjük e jeles szerzőt a megmutatott utón. III.

III.

Briquet távolról sem ismerte félre méhszenveseknél az alhasi helyhez rögzített fájdalmak gyakori létét. Sőt e fájdalmak megjelölésére maga alkotott egy szót, coéliálgie, xodoq, has, szótól, s jóllehet csak egy szó, már is valami, mi leköti a gondolkodó tehetséget. 430 esetben 200-nál talált Briquet coelialgiára. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ő e név alatt a has felső részén székelő és egyúttal az alhasi és csípőtáji fájdalmakat érti; de beismeri azt, hogy ez utóbbiak a leggyakoriabbak.

Első perezre úgy látszik tehát, hogy Briquet és elődei közt csak látszólagos ellenmondás van. Ámde, a dolog nem igy áll s a mélység, mely őket elválasztja, a következő.

Mig Schützenberger, Piorry, Négrier a csipoi fájdalom főszékhelyét, úgyszólván góczát a petefészekbe helyezik, addig Briquet csak egyszerű izomfájdalmat, méhszenves izomfájdalmat (myodynie hystérique) lát benne. Szerinte: 1-ör a gulaizom vagy a jobb egyenes izom alsó végének fajdalmát tartották, igen helytelenül, méh fáj dalomnak (douleur utérine); 2-or a ferde izom alsó részének fájdalma a vélt petefészki fájdalomnak felelne meg — ezt állítja Briquet.