Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Első előadás. Az idegek sértéseire következő táplálati zavarok
Idegátmetszés befolyása. 7 lob jellegét öltik fel s a mint látni fogjuk, fekélyedés, üszők s elhalással végződhetnek. Azonfelül legnagyobb részének közös jellege azon nagy, sőt néha hihetetlen gyorsaság, melylyel az idegek vagy idegHiozpontok bántalmaira következnek. így a gerinczoszlop töréseinek bizonyos eseteiben, melyek a gerinczagy összenyomása és izgatásával járnak, a keresztcsonton üszköt látunk megjelenni a baleset másod vagy harmad napján. Azt mondhatni tehát, hogy általában az elhanyagolt működésből eredő szenvedöleges bántálmak és az idegközpontok némely sértései folytán fellépő táplálati zavarok közti különbség meglepő: amazok lassan fejlődnek s leggyakrabban semmi lobos jelleggel sem bírnak ; az utóbbiak néha rögtön kitörnek s rendszerint, legalább a folyamat kezdetén,, többé kevésbé nyomatékos lobos munka bélyegét külölik. Engedjék meg, uraim, hogy röviden nehány kísérletre emlékeztessem önöket, melyekre imént hivatkoztam s melyek azt voltak bizonyitandók, hogy az idegek- és gerinczagynak nincsen egyenes, közvetlen befolyásuk a környi részek táplálkozására. 1. Az első kísérletek egyike vonatkozik az ülideg átmetszésére emlősöknél. Schroeder van der Kolk, az első kezdeményezők egyike hajtotta végre ezt s a felelkező tagban, hasonló eseteknél, elég gyorsan fejlődő táplálati zavarokat az idegműködés azon hiányának tulajdonítja, mely az idegátmetszést követi. Brown-Séquard, ki 1849-ben e kísérletet tengeri malaczokon és nyulakon ismételte, kiderítette, hogy e táplálati zavarok, melyek alig pár nap múlva fellépnek s a végtag duzzadásában, az ujjak elfekélyedésében, a körmök elveszésében stb. állnak valósággal csak akkor mutatkoznak, ha az állat képtelen lett az ülideg átmetszése folytán érzés és mozgás fosztotta tagját külső behatásoktól, rögös kemény talajon való súrlódástól, megóvni. Midőn a kísérlet alatt levő állat minden szükséges elővi- gyázattal volt környezve, például oly ketreczbe zárva, melynek feneke fürészporral vastagon lett feltöltve, a hűdöttt tag táplálkozásában semmi változást sem lehetett kimutatni, hacsak nem mindig többé kevésbé kifejezett sorvadást, mely azonban csak hosszú idő múlva jő létre. ’) *) *) Brown-Séquard. — Sur les altérations pathologiques qui suivent la section du nerf sciatique, — közölve Comptes rendus Les séance^ de la Société de Biologie I. kötetében 1849. p. 136. és Experimental Reserches applied +o
