Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Negyedik előadás. Az agy és gerinczagy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás és vége) - Zsigerek bántalmai - Elméleti rész
106 Ideghiidéses vérbőség. zavarok képződésére; sőt ellenkezőleg, úgy látszik, hogy e részek sokkal inkább ellenállának az elbomlasztó okok hatásának s hogy a zavarok, melyek itt létrejönnek, hamarább javíttatnak ki. Embernél e tekintetben a dolgok, úgy látszik, nem különböznek az állatokéitól; legalább többször láttak ideghüdéses vérbőséget hosszú időn át megmaradni a test egyik részén, például az arczon, anélkül hogy valaha valami táplálati zavar következett volna reá. Perroud számos ilynemű esetet gyűjtött össze azon iratában, melyet 1864-ben a lyoni orvosi társulatban olvasott fel; másrészt elegendő futó pillantást vetni azon számos munkálatra, melyek ezen utolsó években az edényzsábákról közöltettek, hogy belássuk, miként a táplálati zavarok az ideghüdéses vérbőség legritkább kíséretét képezik. Egy másik uj érv, mely az általunk támogatott tétel mellett szól, következő: a hőmérsék emelkedése, mely hőmérő segélyével lett megállapítva, mint mondottuk, oly tünet, mely elválaszthatlanul van az ideghüdéses okból származó részletes vérbőség létéhez kapcsolva. Ezen hőmérséki emelkedésnek (hypertermie) szükségképen léteznie kellene azon részekben, hol a táplálati bántalmak mutatkoznak, melyeket leirtunk, ha ez utóbbiak valóban ideghüdéses vérbőségből keletkeznének. Ámde ez legalább általánosságban nem igy van. Ha többször constatálták is ugyan a hőmérsék kifejezett emelkedését azon testtájakon, hol övsömör-küteg fejlődött ki, mely ideglobra1) vagy idegzsábára következett, mindazonáltal azt mondhatni, hogy a környi idegek izgatottsági bántalmait azon feltételek közt, melyek rendesen táplálati zavarokat okoznak, inkább a hőmérséki fok sülye- dési szokta kisérni. Ezen hőmérséki sülyedés észlelhető volt az ideg- bántalom minden szakában; kimutatták azt a kezdettel szomszédos időszakban* 2) de gyakrabban a későbbi időszakokban3). Mi a gerincz*) Horner, idézte 0. Wyss (Arch, der Heilkunde 1871.; lásd 563. lapon a jegyzetet). Charcot. — Névralgie du nerf cubital. — Eruptio du Zona sur le trajet du nerf affecte; examen thermométrique; Mougeot munkájában 1867. Paris. 101. 1. s) Folet. — Karfonat zúzásának esete, észlelte Lannelongue. (Etude sur la température des parties paralysées. Paris. 1867. 7. 1.) 3) Hutchinson, i. h. — Earle, Med. chir. Transact. VII. köt. 1816. 173. 1. — Yellowly, u. o. III. köt.; — W. B. Woodmann Sydenham Soc. Tanslation of Wunderlich: On Temperature in Diseases. 152. 1.; — W. Mitchell, Injuries of Nerves. Philadelphia. 1872. 175. 1. — Glossy skin-nel járó idegsértés két esetében a táplálati zavarban szenvedő testtáj, 1—2° volt melegebb, mint a
