Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)
Harmadik előadás. A gerinczagy s agy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás)
Kórszármazás. 95 gerinczagyi sorvadás ama két esetében, mely izületi bántalommal szövődött s melyben a gerinczagy górcsői vizsgálata nagy gonddal történt; a szürke állomány mellső szarvai e két esetben, jelentékenyen voltak elsorvadva s eltorzulva és bizonyos számú nagy idegsejt, úgymint a külső csoport főkép teriméjében csökkent, sőt nyom nélkül 1 6. ábra. a Jobb mellső szarv. A‘ Bal mellső szarv. B Hátsó szürke ereszték és központi csatorna. C Mellső közép barázda, a, a' Külső mellső sejtcsoport, b, b‘ Belső mellső sejtcsoport, c‘ Jobboldali külső hátsó sejtosoport. A bal felelkező sejtcscport c csaknem hiányzik. eltűnt volt. Különben az elváltozás kizárólag azon mellső szarvon mutatkozott, mely azon testoldalnak felelt meg, hol az izületi bánta- lom székelt. E baj első esetben, hol az izületi bántalom a vállat foglalta volt el, a nyaktájat lepte meg; második esetben, mely a térdizületi bántalom egy példáját tárta fel előttünk, a baj kissé az ágyéktáj felett székelt. E pontok felett s alatt a mellső szarvak szürke állománya kóros elváltozástól mentnek látszott. Azt kérdezhetné az ember magától, váljon a gerinczagyi szürke állomány mellső szarvai egyikének eme elváltozása, melyet górcsői vizsgálat kiderített, nem azon elhanyagolt működés eredménye-e, melyre a felelkező végtag a tényleges izületi bántalom által kárhoztatva lehetett. E föltevény elvetendő, mert két esetünkben egyrészt a végtagok, melyeken az izületi bántalmak székeltek, szabad mozgékonyságukat nagy részben megtartották és másrészt a szürke állomány bántalma lényegesen különbözött itt attól, mely a tag csonkítása vagy a taghoz menő idegek átmetszése után jő létre. Megelőzőkből remélem, legalább igen valószinüvé tettem, hogy a kezdetben a hátsó kötegekben fejlődött lobos folyamat lépés- ről-lépésre a szürke állomány mellső szarvai bizonyos tájaira terjeszkedvén, két betegünknél izületi bántalom fejlődésére adhatott alkalmat. Ha aztán e két esetben nyert eredményeket uj észleletek