Charcot J. M.: Előadások az idegrendszer betegségeiről - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 27. (Budapest, 1875)

Harmadik előadás. A gerinczagy s agy bántalmaira következő táplálati zavarok (folytatás)

Kórboncztan.

91

jetinek, számban és terjedelemben gyarapodásával. Heves esetekben, ezen fölül sávos rostonyás izzadmány jő létre, melybe különböző arányban fehér vértestecsek vannak keverve s mely oly fokban fel- halmozódhatik, hogy a sávos űrt szétfeszíti. Az izületi porozok, a szálagos részek eddigelé semmi, legalább szabad szemmel meghatározható bántalmat nem tüntettek föl. A sávos inhüvelyek ellenben, melyek a bántalmazott Ízületek szomszédságában vannak, a lobos folyamatban részt vesznek s élénken belövelteknek mutatkoznak.1)

Szükségtelen föltüntetni azon érdeket, mely ezen izületi bán- talmakhoz, kórjelzés tekintetéből fűződik, miután a heveny vagy alheveny izületi csuz oly bántalom, melyhez gyakran szegődnek az agyellágyulás bizonyos formái s mely viszont néha oly erőszaki okok után is jelentkezik, melyek az idegközpontokat megrázkódtatni képesek. Másrészt elég roszul soroztatott sok gerinczagyi bántalom a csuzos vérvegyhez (diathése), ezen izületi bajok egyidejű jelentkezése miatt. A kórodai jellegek, melyek az idegközpontok bántalmaihoz kötött izületbajokat könnyen felismerhetőkké tennék és megengednék ezeket a csuzos izbajoktól elkülöníteni, főkép ezek:

1- ör. Határoltságuk a hüdés sújtotta tagok Ízületeire;

2- or. Általában meghatározott időszak, melyben ezek a rohamos felléptü féloldali hüdés eseteiben a betegség színpadján szerepelnek;

3- or. Más, ugyanily rendű táplálati zavarok együttléte, minők a gyorsan fejlődő üszkök s midőn gerinczagyról van szó, a hüdött tagok heveny izomsorvadása, hólyaglob, veselob stb.

B) A második csoport typusa előrehaladó gerinczagyi sorvadásnál található fel. Engedjék meg, hogy figyelmüket egy perezre ezen izületi bántalom fajára lekössem, melyhez annál élénkebb atyai érdek fűz, miután az általam adott jellemzés sok hitetlenre talált. * VI.

x) Charcot. — Sur quelques arthropathies qui paruissent dépendre d’une lésion du cerveau ou de la moelle épiniére. (Arch, de physiol. I. köt. 396. 1. —

VI. tábla 1, 2, 3, 4, 5, 6 ábr. Paris 1868.) A szóban forgó izületi bántalom nem zavarandó össze azon izbajjal, melyet legutóbb Berlinben, Hitzig irt le. (Ueber eine hei schweren Hemiplegien auftretende Gelenkaffection, Virchow’s Archiv. XLVIII. köt. 3—4 füz. 1869.) Ez főkép akkor mutatkozik, midőn a féloldal. hüdés aránylag régi s a betegek egy idő óta fennjárnak; ez főkép a vállat foglalja el és főkép az izfelületek helyzetváltozásából ered, melyet az izületetet burkoló izmok hiidése okozott.