Pathi Nagy, Casparus: Confidentia in medicinam. Dissertatio inauguralis medica (Budae, 1838)

22

gátolni. — Mit lehet az illy esetben az orvostól józanon kívánni? Azt talán, hogy az élet műszereit egészen máskép’ alkossa!?

e. ) A lelki háborgások. Alig szükség ezeknek az ember egészségére való ártalmas befolyásokat megemlíteni. Ezek a’ leg hatalmasabb ellenségei az ember egészségének. Ki nem tudja? p. o. hogy a’ hirtelen nagy harag, ijedség, öröm szörnyű halált okozhatnak.

f. ) Az időjárás. A’légvétel, vérkör, táplálás, egyszóval az egész életmüvezet nagy változást szen- ■'Ved a’ változó időjárás által, fogékonyság és hajlandóság ered bizonyos betegségekre, és azoknak bizonyos ki menetelekre. Könnyű ezen igazságot meges- mérni annak, ki a’ világosság, hév mérséklet, a’ lég, száraz, vagy meleg, hideg vagy nedves állapatjának, a szeleknek, a’ Villánynak ’s a’ t, befolyását, nem csak az állati, hanem a’ tenyésztő életre is, esmeri. — Hat az elementum —• okkal harczoljqn e’ az orvos, ha a’ beteget meg akarja gyógyítani ? —g. ) Az orvos megválasztása. Az emberi tökéletlenségnek resultátumánál fogva egy orvos se hasonló a’ másikhoz, az orvos megválasztása a’ betegre nézve igen fontos dolog, mivel az orvos úgy jelenmeg, mint. határ vető a’ halál és élet közt. Sokan kontár orvosra bízzák magokat, majd zsugoriságból majd könyelmüségből, majd pedig . mivel az ilyenekben többet bíznak. — Más betegek azáltal hátráltatják gyógyulásokat, és sietnek a’ halál hideg kárjai közé, mivel későn folyamodnak orvoshoz segítségért, 'gyakran egy szempillantástól függ-az élet, és halál, mulaszd el ezt, és nincs többé a’ ki rajtad segítsen. Sokan minden kurozsolo, és vén asszony ludákoságát ki merítik, minden csuda, és háziszert