Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Harmadik Szakasz. A húgykészítésnek életmíveiről

is azoknak hudhólyagain, kik a vizelletet sokáig feltartják , ~a hólyag oldalán kis üregek és kitágulások tapasztalatnak.

A hólyagon következendő részek kiilömböz!élnék ideg: a fölső domború darab fenéknek (Fundus) , a középső testnek (Corpus), az alsó pedig, mely lassan kes- kenyedvén , végre a még szűkebb hudesőbe men által, a hólyag nyakának (Cervix Vesicae) neveztetik.

A hólyag alkotása. A hudhólyag mindenek előtt a hashártyától nyer egy tókéllellen borítékot; ezen hártya t. i. a fanívtői egyenesen a hólyag fenekére bocsájikozik, és aztán ennek hátsó lapján ereszkedik le. A hólyag melső lapja fedetlen marad, és csak sejtszövet állal foglaltatik a fanívhöz, de a hátsó lapnak alsó részesem fedeztetik a hashártya által, hanem sejtszövet által kötetik öszve a férjfíaknál a végbéllel, az asszonyoknál a hüvellyel.

A sejtszövetnek és hashártyának lefejtése után az izomhártya következik , melynek izomrostjai kétfélék; a külsők inkább a hólyag hosszúsága szerint futnak, ezek alól és melöl a hólyag nyakánál a férjfíaknál a düllmirígynél és a fancsontoktúl kezdődnek, a hólyag melső lapján kévéssé ferdén hágnak föl, a fenek fölött mennek el, és a hátsó lapon ismét egész a dullmirígyig bocsájtkoznak le. Az izomhártyának ezen része hűd- letaszinítónak (Detrusor urinae) neveztetik , mivel leginkább ő üríti ki a vizelletet. Mennél kissebb a hólyag, annál közelebb fekszenek ennek rostjai egymáshoz. Ez alatt a rostoknak másik rende, avagy a körös rostok találtatnak , melyek azonban a ferdén futókkal össze vaunak fonva; mentül közelebb esik ezen réteg a hólyag nyakához, annál vastagabb az, és öszvetorlódván, végre a hólyag nyaka körül egy gyürős izmot, vagy is a hólyag zárizmát (Sphincter vesicae) készíti, mely a hólyag bezárására , és a vizeltet visszatartására szolgál.

98 A húgyké s z í lésnek