Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Harmadik Szakasz. A húgykészítésnek életmíveiről
héjas állomány felé , a keskenyebb pedig a veseköldök fele tekint, azért is ezek kúposzlopú nyálából nah, vagy Ferrein vesekúposzlopainak (Fasciculi pyramidales , seu pyramides renales Ferreini) neveztetnek. Ezen kúposzlopok befelé megkeskenyednek , és a veseszemölcsükbe (Papillae renales) mennek által, melyeknek száma 7-tiil egész 11-ig men. Egy ily szemölcs némely gömbölyíts rövid kúphoz hasonló, melynek gömbölyű hegyén, vagy is ennek közepén némely csekély gödör- cse, a vagy hasadék találtatik; többnyire kevesebb szemölcsök találtatnak , mintsem kúposzlopok vannak , mivel olykor két kúposzlopok egy szemölcsben végződnek ; a kúposzlop közt a héjas állomány egész a veseköldökig ereszkedik, és köz falakat készít, melyek állal a szemölcsök választatnak meg. A vese saját iiterét a vesüteret (Arteria renalis 292. §.) nyeri, mely a fiiggértől egyenes szegletnél szakad el; ezen iitér minekelótte aveséhöz jutna ,néhány ágakra szakad, melyek aztán a vesébe hatnak, és több új ágakra oszlanak ; ezek a közfalak közt futnak, és így tehát a kúposzlop közt mennek el, mindenik közfal közt menő ág ismét kissebb ágakra szakad, és a héjas , meg velős állomány közt lévő határon öszvenyí- ló íveket keszítnek; ezen ívekből részint a közfalak közt a köldök felé ágak futnak vissza; részint mások a héjas állományba jutnak. Ezen utolsókból a héjas állományban finomabb ágak erednek, melyek még jobban kifinomodván végre apró toriátokban (Glomeruli) végződnek. Ezen torlatokbúl, melyek hihetőleg ösz- vebonyolodott hajszáledényekbűl állnak, erednek a hudedények. A hudedények a torlatokbúl egyenként jönnek ki, és azonnal egyenesen folynak le. A kúposzlopnak középső liudedényei a leghosszúbbak, és a vese körületén már látatnak, a többiek rövidebbek annál inkább , mentül távulabb Jesnek a kúposzlop közepétől. Valamenyin a szemölcs felé futnak, lefolyásokban kétéletm íveiről. 95
