Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

a lépbe hat, s itten a lép állományában fagyanántterjed el. A lépvérér (Vena lienalis) az ütérrel egyetemben foly le, mely a léptől fogva jobb oldalra men , és a verőczérben végződik. Ezen vérér a lép kivezető csőjének látszik lenni, mert rajta másféle kiürítő cső nem találtalik. A lép nevezetes, és számos fölszívó edényeket nyer, melyek részint a lép állományából, részint a két hártyák közt kezdődnek , ezek a lépköldöknél gyűlnek Öszve, a lépvéreret követik, és a tápcsőbe mennek által. A lép idegei a menyfonatból erednek, és lépfonatnah (Plexus lienalis) nevezett fonatot képeinek , melynek szálai igen finomak , és csak kis számmal vannak.

NY OLCZADIK FŐRÉSZ.

A HASNYÁLMIRIGY (Pancreas).

245. §. A has ny dlmir í g y v agy hús m i n d hoz ö\n s ég es t ehint et e.

Ezen mirigy a haránt hurkafodornak alsó lemezze fölött fekszik, és melöl ugyan azon fodor fölső lemezével fedeztetik, egyszersmind pedig a gyomor is rajta nyugszik. Jobb felöl a nyombéllel, bal felöl a léppel, hátul a nagy véredényekkel határos. A hasnyálmirigynek idomja bosszús es a gerinczoszlop előtt harántan terjeszkedik ki a nyombéltől a lép felé. Egy me/so meg egy hátsó lap, és két vég eh külömböztetnek rajta: az ő jobb vége széles és fejneh (Caput) neveztetik, és a nyombél azon vájúlásában fekszik, mely ezen bélnek görbe lefolyása által hozatik elő úgy , hogy a mirigynek ezen része fodorként is szolgál a mondott bélnek* A fejnek csak egy kissebb része men a nyombél alsó darabja előtt alá, a kivűl, hogy ezen csatornával ösz- veköletnék, és ezen rész his húsmindneh (Pancreas parvum) neveztetik. A fejtől kezdvén ezen mirigy lassanként keskenyedik, és bal vége vagy is farha (Cauda) hegyesen végződik. A színe vöröses sárga.

életm íveiről. 91