Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről
tág, a haránt árok johh végében men, és a jobb meg négyszegletű karélyokat árasztja el vérrel. A bal ág hosszú, csaknem az egész haránt árkon fut keresztül, ennek bal végéhöz jut, és ágai a bal karélyba hatnak. A magzatban ezen ág melöl a köldök véreret vészi föl, hátul pedig az Aránt véreres vezetéke ered belőle. A verőczér egyébként tömött sejtszövet által vétetik körül, és minden a haránt árokban lévő részek ezen sejtszövet által foglaltatnak üszve. Glisson ezen sejtszövetnek izomrostokat tulajdonított, melyeknek a vér- kefengésre a májban befolyásoknak kellene lenni. A tapasztalás ugyan ezt be nem bizonyította, azonban még is ezen sejtszövet Ghsson tokjának (Capsula Glissonii) neveztetik. Mihelyt a verőczér a máj állományába jut, azonnal az literek természete szerint finomabb ágakra szakad , és végre a legfinomabb ágakban végződik, melyek hájszáledények gyanánt tekintethetnek. Ezen finom Jiajszáledényrendszerböl nem csak az epevezelékek erednek , hanem a finom májvérerek is. 2. ) A májütér (290 §.) a menyiitérnek egy ága jobb felé men a májba, de minekelötte abba jutna, nehány ágakat ad, melyek nem ezen belrész számára rendeltettek. Mihelyt a kapuhoz ér, egy jobb és bal ágra szakad, melyek jobbra és balra őn karélyaikhoz futnak. 3. ) A máj ezen ütéren kivűl még a fölső fodor- ütérből, a belső csecsütérből, a has alatti-, és rekesz- ütérből is n^er tápláló ágakat. II. A~ epét fölvévo és kivezető edények. Ezen finom merő csővek, melyek epevezelékeknek mondatnak, sárga színűk, és az egész máj állományában elterjednek, meg a hajszáleúényrendszer közbejárása által a májütérrel, és a verőczér végeivel kötetnek öszve, honnan a beléjök befecskendezett nedv a májütérbe és a vérerekbe kéntethetik. A legkissebb ágak csak lassanként kötődnek öszve ^ és egyesülésük által nagyobb ága84 Az emésztés