Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

81

éLetm íveiről, tisztét előmozdítja , és a májat hordozni segíti. 4.) A kis- cseplez, és a májnyomsz álag, (224. 236. §.)

239. §. A máj közönséges fölosztása,

A májon külömböző lapok, szélek, és bevágányok vétetnek észre.

I. A lapok. A májnak két lapja van, a fölső , vagy domború fölület állás közben fölfelé tekint, boltozatos, a rekeszt érinti, sima ,*és az említett szalagokon kivűl tökélletesen szabad. Az alsó vájott fölület a külömböző bevágatok végett egyenetlen. Ez ferdén men jobb oldalról bálra fölfelé , és közepe a gyomorhoz esik, jobb oldalt pedig a nyombél első hajlatján és a hurka bélen , hátul végre a vesén nyugszik.

II. A szélek. A melso szél éles , a hasizmok felé tekint, és két bevágányt mutat, az egyik, vagy is a köldökbevágány inkább bal felé fekszik , és mindenkor jelen van, mivel a görgeteg szálag mint néhai köldökvérér itt folytatódik a máj alsó lapjához. A más nem állandó bevágány inkább jobb felöl fekszik, és az epehólyag feneke külebb tolódásától származik. A máj hátsó széle vastag , főképp a jobb oldalon , hol csakugyan egy tompa heggyel végződik, mely a jobb vesén nyugszik , és ettől egy benyomatot nyer; bal felöl pedig éles heggyel végződik.

III. A máj árkai mindannyin a maga alsó löpján fekszenek ; az egyik , mely a melso széltől szalad a hátsóhoz , a máj nyúlta szerint inkább bal felöl fekszik, és bal bosszús ároknak (Fossa longitudinalis sinistra) mondatik. Ezen ároknak melso része a köldökvéreret tartja magában, olykor melöl a máj állományától fedeztetik , és egy csatornát képei, melyben a köldökvérér folyik egy darabra. Távulabb hátul az árok keskenyebb lész, és az Arant véreres vezetékét vészi magába; azért is a véreres vezeték árkának (Fossa ductus venosi)nevez- teLik. A jobb bosszús árok (Fossa longitudinalis dextra)

6