Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

külömböző, és csak két holt testben sem lehet ennek ugyan azon hosszúságát, vagy egyenlő helyezetét találni ; mert majd hosszú , majd rövid , majd folgöngyö- lödöttnek, vagy félre tolva lenni tapasztaltaiig

A hurlacseplez (Omentum colicum) a nagy csep- lez különös részének állítatik lenni, mely ezzel egy ösz- vefüggő cseplezt tész, és csak annyiban külömbözik attúl, hogy nem a gyomortúl, hanem a haránt hurkától, és a fölhágó hurkabélnek fölső részétől származik; két lemezekből áll, jobbra egy vak tömlőbe végződik, és balra a nagy cseplezzel foglaltatik öszve.

A cseplezek lég állal föl fiivá thalnak, mely czélra a TVinslow liha (Foramen Winslowii) szolgál. Ezen nyílás a máj jobb karélya alatt fekszik , melyre az epehólyagnak nyaka, a nyombél első hajlatja, és a máj- nyomszálag meg a májveseszálag alatt lehet akadni. - A cseplezek alkotása vékony lévén, ők csaknem átlátszók főképp a magzatban, a lemezek az edényeket vészik magok közé, melyek hállóképp vannak elterjedve , és sok zsírt foglalnak magokban , főképp a nagy cseplez. A kis cseplez véredényei a gyomor koszorús litereiből, és a májütérből erednek ; a nagy cseplez a gyomorcsepleziiterekből kapja ütereit, a vérerek pedig hasonló nevű edényekbe mennek által; a nagy csep- lezben végre némely nyirkedények is vétetnek észre.

HATODIK FŐRÉSZ.

A MÁJ RÍJ L (Hepar).

237. §♦ A máj Jc ö z öns ég es t ele int e te*

A máj, vagy joh leginkább a jobb rászttájon fekszik , és a hashártya tömlőjében rejtelik, fölül a rekesszel , alól részint a gyomorral, és nyombéllel; részint a haránt hurkának első hajlatjával, részint a jobb vesével határos; melöl pedig a hasizmokat érinti. Álló helyezetben a máj alább csügg, mintsem fekvés közben egyszersmind a rekeszt is alább húzza; nagysága küél etmíveiről, 79