Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

mely ‘ lefutásában a gyomor alatt fekszik, mellyel a gyomorhurkacseplez (Omentum gastrocolicum) állal kötetik öszve. A bal rdszt felé futván, egy kévéssé fölfelé hág, és végre a lép alá jut; itten midőn lefelé akarna fordulni, egy más görbülést, vagy is a második, vagy bal hajlatot (Flexura secunda , seu sinistra coli) hozza elő.

5.) Ez után a hurka a bal oldalon ereszkedik le, mely rész bal, vagy lehág6 hurkának (Colon sinistrum seu descendens ,) neveztetik. Itten a bal csíptájon fekszik , és a bal vese előtt ereszkedvén le, a bal csípcsont- hoz jut. E helyt egy más görbülést vagyis a csip-, vagy a harmadik hajlatot vagy a romai S. betűt (Flexus iliacus, flexura 3-a seu S. Piornanum) hozza elő; minthogy ő haránt helyezetben az ulólsó ágyékgerincz- nek melsö lapjához jut, és a végbélbe men által,

A vastag bél alkotása következendő.

a. ) A külső sávos hártya, mint a hashártyának folytatása a hurka fodortól kezdődik , és ugyan azon tekintetű , meg tulajdonságó , mint a vékony bélen , a hurkán lévő meghosszóbboddsa által apró lömlőcsökct nemz , melyek cseplezcséknek , vagy csepleztoldalé- koknak. (Omentula, sen appendices epiploicae) neveztetnek, és magokban egy kevés zsírt tartanak.

b. ) Az izomhártya hasonlóképp hosszú , és körképű rostokból áll, de az elsők a vékony bélnek ugvan azon rostjaitól valamiben külömböznek. A körképük a vak bélnek legkülsőbb végénél kezdődnek, és az egész hurkabélen folytatódván , a hosszú rostokon egyenes szegleteknél vágnak által \ a hosszúi rostok azonban a vastag belet nem minden helyeken környelik mint a vékony bélen , hanem három magányos köteleket képeinek , és a bélnek többi részét nem fedezik. Ezen kötelek, ámbátor nem éppen jól, hurkaszála- goknak (Ligamenta coli) mondatnak. Ezen kötelek ottan kezdődnek, hol a vakbél a gelisztanyójtvánnyal

életra íveiről. 71