Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről

része az em, (Chyraus) az epe, és hasnyálnak odafolyása által könnyebben kitágítathatik.

b. ) Az izomhártya vastagabb, és erősebb mintsem a többi részen,és két rétegekből áll, a külső hosszú, a belső körös de erősebb rostokbúl teletik öszve- Ezen hártyának színe a gyomron lévőével egyez meg,

c. ) A talonyhártya éppen olyan, mint a gyomorban , csak kévéssé vörösebb , és alól bolyhosabb, a gyomorcsukon túl nehány hüvelyknyire még mindég sima, és semmi ránezokat nem készít, ezen lapon számos takonymirígyekbe vezető nyílások látszalnak , melyek Brunner mirigyéinél: (Glandulae Brminerianae) neveztetnek. Az öszvehajló billentyűi (Valvulae con- niventes) a nyombél leereszkedő ágában kezdődnek ■> de ezekről a tulajdon vékony bél leírásánál lészen szó. Ezen részben ezeken kivűlegy hosszús függélyes ránéz is lálalik, melynek legkiállóbb részén egy, vagy több nyílások tapasztaltainak , melyeknél az epeközvezeték, és a hasnyálmirigynek kiürítő csője végződnék, és az elválasztott nedveket a nyombélben ürítik ki.

A nyombél üterei csak nem mindannyin a máj- ütérből erednek úgy, hogy ennek fölső, és középső része főképp a gyomornyomütérbőU (Art. gastroduodenalis) alsó része pedig a fölső fodorütérből nyer ágakat,

A nyombél vérerei a gyomornyomvérérbe , innen pedig a verőezérbe mennek által.

Az idegek a nyombélen tulajdon fonatot t. i. a hasnyálmirigy - nyomfonatot (Plexus parcreaticoduo- denalis) készítik, mely a menyfonat közönséges kútfejéből ered , és ezen belrészben ágadzik el.

225. §. A tele r v é ny e s b él, vagy i s a z éhbél és a c s ipb é 1.

A nyombélnek vége szakadván, reá a vékonybél hosszúbb darabja következik, mely mind addig ezen

ne64 A z e m ész t é s