Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről
62 Az emésztés na, mety a gyomorcsuknál kezdődik. és számos le- kervényei után végre jobb oldalon a csíptájnál a vastag bélben végződik ; részint a kőldöktáj, részint leginkább a hasalatti tájon fekszik , úgy hogy ő a tulajdon medenczének fölső nyílásán nyugszik , és a meden- czének azon hézagaiba ereszkedik le, melyeket a me- dencze többi belrészei egyébként üresen hagynak* Ezen cső szűkebb mintsem a vastagbél, és hosszúsága , legalább négyszer annyi, mint az egész testé ; közönségesen három részekre osztatik. Ezek közül az első „mely a gyomorhoz legközelebb esik, és aharánt hurkafodor (Mesocolon) fölött fekszik , a legrövidebb , és nyombél- neh (Intestinum duodenum) neveztetik ; a vékony bélnek másik hosszúbb a hurkafodor alatt lévő részét ismét két részekre osztják, melyek közűi az első éhbél- nel (Jejunum), a másik pedig csípbélnel (Ileum) nevezte! ik. Ezen részeknek megválasztó jelei némelyek szerint következendők : az éhbél vörösebb , több húsrostokkal és tápedényekkel bir, és belső felületén több ránezok lálatnak ; ezen külömbség azonban nem éppen nevezetes, és ezen tulajdonságokkal mind a két részek bírnak, azért is ezen két résznek német neve (^rttmmbarm) te- kervényes bél a legjobb, mert mind a két i*ész értetődik alatta. 224» §. A nyombél (Tntestinum duodenum) A nyonibél a hasfölötti tájon fekszik a gyomor, máj, jobb vese, és haránt hurka közt; kezdődik a gyomorcsuknál , és ottan végződik , hol a vékonybél a haránt hurkafodor alsó lemezén men által, hol is a te- kervényes, vagy tulajdon vékony bélbe változik állal. Lefolyása következendő: Minekutánna a gyomorcsuk- túl eredeti volna , vízerányosan men a jobb oldal felé egész az epehólyag feneke alá, hol is a verőcze- ret fedezi, mely rész fölső haránt résznél mondatik. Az epehólyag alatt az első hajlatot (Flexura prirna)
