Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Második Szakasz: Az emésztés életmíveiről
59 gyomrot egyik ívtől a másikig gyűrűként környelik. Ezen rostok leginkább a gyomorcsuknál torlódnak ösz- ve, itten erősebbek, és egy gyüröt képeinek, mely gyomorcsuk zárizmának (Sphincter pylori) neveztetik, és a mingyárt előadandó gyomorcsuk billentyűjében találtatik. Végre a rostoknak harmadik sora, vagy is a ferde rostok hasonlóképp gyűrőköt képeinek , melyek ferde irányban folytatódnak. A rostoknak ezen két utolsó neme majd maga magában megálló, majd pedig a bárzsing körös rostjainak folytatásai. Ezen hártyának mind külső, mind belső lapján rövid sejtszövetet lehet észrevenni, mely által a külső lap a sávos hártyával, a belső pedig a következendővei kötetik öszve. 3. A takonyhártya. A bárzsing takonyhartyája a gyomor takonyhártyájálól, a gyomornyitnál némely csipkézetes hossz által élesen választatik meg, és az elsőt az utolsótól nagyobb fehérsége és látszatosabb kiállása által lehet megkülömböztetni. Úgy látszik, hogy a gyomornak ezen hártyája más alkotási!, mely alkotás egész azon helyig majd nem ugyan az marad, hol a vastag bélbe men állal. Ezen hártyának az izomhártya felé forduló lapja fehér, kévéssé érdes, és sejtszövet által fedett. Ezen hártyába számos üterek hatnak, melyek hajszáledényekben végződnek, és a melyekből mind a vérerek, mind a kigőzölő edények vészik eredetöket. Benne hasonlóképp számos takonymirigyek fekszenek. Ezen hártyának a gyomor ürege felé tekintő lapja kíilömböző tekintetet mutat: t. i. merőbb, bársonynemű, bolyhos, szüntelen nedves folyó .takonnyal fedett, mert ezen a folületen nyílnak a kigőzölő edények, és takonymirígyek. Fölszívó edényeknek is kelletik itten kezdődni, ámbár nyílásaikat megmutatni nem lehet. A gyomor fölnyitása után ezen hártya ránczosnak látszik lenni, a ránczok pedig rendetlenül külömböző irányok felé futnak , ép a többi háléletm íveiről.
