Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Első Szakasz. A melről általánosan, és a melhártyáról
Ezen lefolyása által a két molhárlyának mindkét oldalon egy melhártyalömlő (Saccus pleurae) készítetik, melyek közé a szív, hártyájával együtt, és a szívhüz tartozó nagy véredények vételnek. A szív melső és hátsó részénél egy egy hosszús hézag marad ; a szív előtt lévő nielso gdlorüregnek (Cavum mediastini anterioris), az azon túl lévő pedig hátsó gdlorüregnek (Cavum mediastini posterioris) neveztetik. Azon hártyák, melyek ezen hézagokat oldalt zárják el, gdloroknak (Mediastinum) mondatnak. Iü4. §. A melk d r ty a t ő m l o i (Sacci pleurae). A melhártyának két tömlői a melhártyának maga magában végződő folytatásaiból származnak, egy részről a bordákhoz nőnek, és egymás közt semmi közö- sűlésök nem lévén, miudenik tulajdon a másiktól elzárt tömlőt készít; ezt bizonyítják részint némely bonczolá- si vizsgálások , melyek szerint egyik tömlőt a másiktól megsérleletleuűl lehet elválasztani; leget vagy jvizet pedig egyikből a másikba űzni lehetetlen; részint a kórtudomány, mivel az életben olykor az egy ik tömlő gennyet, vizel, vagy vért foglal magában, midőn a másik lökélleLesen szabad, A csont melkas idomja szerint a melhártyá tömlői körkörképük , külső a bordák felé forduló lapjok domború, főképp hátul; alsó a rekesz felé néző lapjok pedig valamennyire vájott. Fölül mindenik’tömlő keskenyebb, a nyak alsó részénél a vállpereczen tói tompán végződik, hol csakugyan a’ kulcsalalti ütér határozza őt. Alól a hetedik borda táján legtágabb, A tömlők bősége általánosan az életidőhöz, a melkas mozgásához, és a szomszéd belrészek helyezeteihöz tartja magát; a magzatban a melhártyá ' tömlői legrövidebbek részint, mivel a tüdők nem fejlődtek még ki, részint, mivel az ältest belrészci a magzat görbült helyezető végett fölfelé tolatnak ; ezen kívül a belchelés alatt meghosszúbbodnak a kilehelés cs a melhártyá r ú 1. 5
