Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Első Szakasz. A hasról általánosan és a hashártyárúl
HATODIK OSZTÁLY. A HASÜREGRŐL, ÉS AZ EBBEN TALÁLKOZÓ ÉLETMÍ VEKRŐL. ELSŐ SZAKASZ. A HASRÓL ÁLTALÁNOSAN, ÉS A HAS. HÁRTYÁRÓL. 210. §.) A hasüreg. ' A has, vagy potrohú vagy is altest (Abdomen, seu venler) több részint csont, részint«húsrészek által készítetik, és egy üreget tészen, mely hasüregnek (Cavum abdominis) neveztetik, A hasnak csontrészei főképp alól fekszenek ,'j és a csontmedenczét képelik. A keresztcsonton hátul az ágyékgerinczek nyugszanak, fölül pedig oldal felé az álbordák segítik az üreget készítni. Egyébként az egész has szabad a csőn toktól. A hasnak húsrészei ellenben számosabbak. A rekeszizom fölül választja el a hasüreget a melürcgtől; fölül két oldalról pedig az álbordák fedélnek a has izmok által, ezek pedig főképp a has egyébb szabad részét zárják be, a mennyiben hátul az ágyékgerinczek haránt nyójtványaitól fogva az utolsó borda és csípcsont közt oldalt terjedvén mel felé, a has falait Készítik , és a fehér hossznál két oldalról ^jönnek öszve. Végre ame- denezén lévő több nyílások izmok által dugatnak be. Ezen csont-, és liósrészek által készítetik tehát a hasüreg, mely szorosabb értelemben két részekre szakad , úgymint a has - és medenezüregre. A valóságos
