Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről

zűl sokan a tüdők fölületén fekszenek, hallóként vannak elterjedve, és a tüdők hártyája által fedeztetnek; mások a tüdők állományában elrejtve fekszenek mélyebben , a vér- és légedények ágai mellett futnak le, és hihetőleg a sejtszövetből erednek. Valamennyin alégcso~ mirigyeiben (Glandulae bronchiales) végződnek• Ezek alatt pedig azon fölgombolyított mirigyek értetődnek, melyek a gőgsípon és ennek ágain találtatnak ; ezek főképp ott fekszenek, hol a gőgsíp ágakra szakad; közülök a legnagyobb az első meghasadás hézagában nyugszik , egyébként hosszasak , a magzatban vörösesek, a megletteknél kékfekete színűk. Ezeken által mennek tehát a tüdők fölszívó edényei mind addig, még végre a tápcsőbe ki nem öntődnek.

VI.) Az idegei. A tüdő idegeit főképp a bolygideg- ből vészi. Ezen ideg a melső és hátsó tüdőfonatot ké- peli melyek közűi az utolsó az elsőnél kifejlődtebb, ezen utolsóhoz még az alsó gőgidcgtől, és a szívfonat- túl is jönnek idegszálak. Mindannyi idegszálak a hörgőkkel mennek a tüdő állományába, és egyedül ezek- höz látszatnak tartozni.

209. §. A tüdői dll ap o tj a az él e t i ülő m- b ö zu s z a i a s z a i b a n.

A fogoutatás után az első hat hetekben a tüdőknek semmi nyomdokát nem lehet tapasztalni. Akor, mikor legelsőbbször észre vétetnek, igen kicsinyek, laposak , fehér színűk, fölületökön simák , és a szív alatt fekszenek5 midőn is alkotásokban, hogy karélycsák- búi állnak , nyilván észre lehet venni. Térimbelök nem szivacsos , hanem inkább tömött.

Legnagyobb külömbséget tapasztalunk a tüdőkben a gyermeknél az első lehelés előtt, és után. A tüdő kiterjedése, és a melüreg köriiletje közt szüntelen bizonyos arányt tapasztalunk. A magzatban, ki még nem

életin i veiről* 37