Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről

helyeztetett, és a melyen a vérgyurma a legfinomabban omlik keresztül, általa egyszersmind ezen utolsó a gőz- környékes léggel jön érintésbe. A fölületén ezen hártyának részint takony és más a testnek alkalmatlan alakok választatnak el; részint a léghöz tartozó tulajdon alakok járnak rajta keresztül, hogy a vérrel ve- gyűlhessenek.

III. ) A sejtszövet a légcsöveket, a véredényeket, és a takonyhártya csöveinek legvégsőbb végeit vészi körül, ezeket egymáshoz foglalja, s öszvetartja. Hogy ezen sejtszövet, és az úgy nevezett légsejtek közt kü- lömbség van, abból tetszik ki, hogy azon lég mely a tüdő fölületén történt finom bevágás után kéntetik a tüdő állományába , annak nagy részét kifeszíti, a kívül, hogy a légútakba menne által, és viszont, ha egy tü- dökarély fölfúvatik, a lég a sejtszövetbe nem men által, ha csak igen erős fölhívás által valamely karély- csa meg nem szakad.

IV. A vér edény ele» Ezek kétneműk , a menny' * ben a tüdütér , és tüdő vérerek inkább a vérkerengés- re , a légcsőüt-, és vérerek pedig inkább a tüdők táplálására szolgálnak.

1.) A tüdütér (Arteria pulmonalis) a jobb szív- gyomorból. kezdődik a függérnél valamivel szűkebb ; mely a szívet elhagyván, fölfelé léptében hát félé görbül, a függér íve alatt fekszik, és két ágakra t. i* a jobb és bal ágra szakad. A jobb ág (Ramus dexter) hosszó, és tágabb; ez a függér íve meg a bok- ratlan ér alatt, és a fölső ürös éren tói menvén a jobb tüdőhöz, a három karélyok számára három ágakra szakad. A bal ág (Ramus sinister) rövidebb, és szűkebb a gőgsíp bal ága fölött, és a lehágó függér elölt men bal oldalra a bal tüdőbe, és két ágakra szakad, melyek a magok karélyaihoz mennek. Erre a két ágak kissebb , és kissebb ágakra szakadnak, és a takony hártyában lévő hajszáledények rendszerében végződnek.

3 *

él etmíveiről. 35