Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Ötödik Osztály. A melűregről, és a benne lévő életmívekről - Harmadik Szakasz. A lehelés életmíveiről

szerint mozgatják: a gőg még saját izmokkal is bír, melyek az egyes porozok külömböző állásait okozzák,

A sza kp a iz s izmok (Musculi hyothyreoidei) a szak- csont. alsó részétől ennek részint alapjától, részint nagyobb szarvától kezdődnek, alászállván pedig a paizs- porcz középső részéhöz feszülnek. Ezen izom a szakcsontot le-, vagy pedig a gőgöt képes fölhúzni.

Agyüropaizsizmok (Musculi cricothyreoidei). Ezek a gyürőporcz ívétől kezdődnek, fölhágtokban kifelé hatnak, a paizsporcz alsó szóiéhoz forrnak, és ezen két porczokat közelítik egymáshoz.

A paizskdnizmok (Musculi thyreoarytaenoidei) a paizsporcz hátsó lapjától kezdődnek mindkét oldalon ezeknek szegletéhöz közel, és a Morgagni gyomrának külső oldalán fölfelé hágván, a kánporczok alsó lapjaihoz feszülnek. Ezen izmok a kánporczokat hózzák mel felé, a hangrés szálagait gindárrá lészik , egyszersmind a gyomrokra nyom st tévén, azokból taknyot facsarnak ki.

A hátsó gyürokánizmok (Musculi cricoarytaeno- idei postici) a gyürőporcz hátsó falának külső lapjától származnak , és ferdén hágván fölfelé , a kánporczok- hoz feszülnek. Ezek a kánporczokat egymástól eltávoz- tatván, a hangrést tágítják.

Az oldal gyürokánizmol;; (Musculi cricoarjüaeno- idei laterales) ezek a paizskánizmokkal vannak öszve- kqlve, és mindenik oldalon a gyürőporcz melsö ívétől eredvén , a kánporczoknál végződnek. Ezen izmok a kánporczokat hózván kifelé, tészik a hangrést tágabbá.

A ferde kánizmok, és a haránt kánizom. (Musculi urytaenoidei obliqui, et transversus) Azon izomliós, mely hátul a két kánporczok közt találtalik, lefolyásában külömböző irányt követ; az egyik kánporcztól kezdődvén a társporczhoz men által, némely rostok ferdén mennek, s egymáson átvágnak, és ezek ferde izomnak mondatnak; mások harántan mennek, és a

életm íveiről, 27