Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)

Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Negyedik Szakasz. A férjfi nemző részeiről

megálló porezos állomány vagyoii jelen; vagy másodszor a bólékban két tök helyett csak egy *, vagy végre harmadszor egy sem vétetik észre; az utóbbi esetben a tökök mindketten, az eiöbbeniben csak az egyik n:a- rada a medenezüregben vissza ; midőn is az utolsó esetben a férj fiák her er ej töknek (Testicondi, cryplorehi' des) az élőbbemben pedig egy töküknek (Monorchides) neveztetnek.

253. §. A herék alkot d s a.

Itten nem csak magoknak a heréknek , hanem a heremellékeknek és a kiürítő csőnek vagyis az ondóvezérnek alkotását is szükség tekintenünk.

I. A herének alkotása. A here a hűvelyhártyákou kívül még egy csak neki saját hártyával is borítatik , mely hártya kékes fehér színétől fehérlo köntösnek (Tunica albuginea) neveztetik. Ezen hártya valóban rostos természetű, erős, magában megálló, nem pedig a hashártyának folytatása, a mint azt némelyek hibásan vélték; külső lapja, hátul kivévén, hol rajta a véredények fekszenek, sima, mely simaság az őt fedező és savós nedvet választó saját hűvelyhártyától származik, A fehérlő köntöst fölvágván, maga a herének tulajdon állománya, az ő térimbe le (Parenchyma testis) tűnik szembe, mely puha , sárgás szürke színű, tulajdon ondócső vecsekből, véredényekből, idegekből, nvirk- edényekból, és sejtszövetből áll. Az egész térnnbelbeu apró karelycsdk (Lobuli) tapasztaltainak, melyek merő sejtszövetböl készült sövény esek (Septula) által tartatnak öszve y ezek a here állományán által haránlan ívként futnak meltől hát felé, hol is egymáshoz közelednek, kívül a fehérlö köntössel kötetnek öszve. Közönségesen nyolez vagy tíz karélycsak vannak, melyekben az edények a vékony belek tekervényeihöz hasonló görbüléseket tésznek, és finom sejtszövet állal egyesülnek* Mindenik karélycsa csak egyetlen egy ondócsővecsből

104 A fér j fi nemző