Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 2. (Pest, 1828)
Hatodik Osztály. A hasüregről, és az ebben találkozó életmívekről - Negyedik Szakasz. A férjfi nemző részeiről
A csészék, a medencze, és a liudvezéd igen ki vannak fejlődve, főképp ezen utolsó a megteltekének csaknem fele vastagságát érte el. A hűd hólyag hosszú inkább mintsem széles, és helyezetére nézve inkább a hasüreghöz tartozik, mintsem a medenczéhüz ; feneke egy görgeteg részbe végződik,mely hudinddnal(XJ vachm) neveztetik, ez a magzatban legjobban ki van fejlődve, a következő esztendőkben pedig úgy elfogy, hogy csak egy vékony szállá változik. Mihelyt ez a hólyag fenekétől eredetét vette , azonnal fölfelé hág, és a kétköldökülc- rek közt fekszik; fölháglában kikeskenyedik, és a köldököt meghaladván, a köldökzsinórba keveredik; üregét megmutatni igen erős , mivel az ötödik hódnap után csak egy kis darabig lehetőt a köldökzsinórba követni. Az életnek első éveiben a vese igen gyorsan változik , azon arányban, a mint a vesetoldalékok fogynak, nő a veséket körülvévő zsír, a darabos fölulet oszlik, és a külső hártya a vese térimbeléhöz szorosabban oda fekszik. — A hólyag inkább szélessége szerint terjed ki, és amint a fanív emelkedik, ő nemcsak a medencze üregébe ereszkedik le, hanem hátsó fala is jobban kinyúlik, de melső falának kinyúlását a fanív akadályozza. Élemedő korban a hólyagban Csak némely változások tapasztaltainak, vagy igen nagyon kinyúj- tatik az izgékonyság fogyatkozása végett, midőn a hólyagnak igen nagyon ki kell a vizellet állal nyújtatni} hogy az annak kiürítésére meg kívántató érzés elő jő- jőn; vagy pedig igen öszvehúzva találtatik, hártyáji igen vístagok, a kívül, hogy tulajdonképp ezen állapot beteges állapotnak tartathatnék* NEGYEDIK SZAKASZ. A FÉRJFI NEMZŐ RÉSZEIRŐL, k férj fiú nemző vagy tenyészrészei két seregekre szakadnak: azokra, melyek kívül látszatnak, és azokra, éle t m ív e i r ől. 101
