Hempel Adolf Fridrik: Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai 1. (Pest, 1828)

Első osztály. Az emberi test egyszerű rendszereiről

24

Az uterek sokféleként egyesülnek egymás* közt, mely egyesülésnek neme üsz vény dánnak (Anastomosis) mondatik. Ezeket a test minden helyein találhatni. Majd a nagy törzsökok nyílnak öszve, mint a gerincz- üterek ; majd a középszerűk p. o. a bélcsatornán az öszvenyíló ágak; majd a legkissebb ágacsok, melyek szinte számláIhatatlanok. Ezen öszvenyílások által a vérkercngés mozdít atik elő, és ha egy törzsök szenved, akor más törzsök vagy ág vállalja annak múnkálódását magára.

A törzsökbűl az ágak külömbféle hegyes, tompa, ' egyenes szegleteknél válnak el. Kívül a válás helyénél az ütér valamire földagad, belöl ellenben az edény üregében ugyan azon helyen a belső hártya által egy redő készítetik, mely annál inkább kiáll, mentül hegyesebb a szeglet, mi által a véroszlop töretik meg, és a vérfolyásnak iránya mozdítatik elő. Ezen kivűl az ülerek sok helyeken görbüléseket tesznek, p. o. az ajkakon, a méhen, nyelven, s. a. t. hogy aként a részek mozgása, és kitágulása alatt kiegyenesedvén engedhessenek.

Mentül tovább távoznak az uterek a szívtűi, annál nagyobb a számok , de annál kissebb az átmérűjök, ez annyira kissebbedik , hogy végre az ütér hajszáledénnyé lészen , mely a vérerekkel, és választó edényekkel függ , öszve. Egyedül a szivacsos testekben mennek az üterek a hajszáledények közbevetése nélkül a vérértömlőkben által.

11, §. A véreres edényrendszer általánosan.

A vérerek mint az üterek, görgeteg csővekbül állnak, de az átvágás után öszverogynak. Szinök kékes , mivel a vékonyabb hártyák a vért áttetszeni engedik. Számok mind a törzsökökben , mind az ágakban sokkal nevezetesebb mint sem az litereké , foghatóságok uecb> szembetűnőbb, üsszenyílás nagyobb mennyiségben

Az emberi test