Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
67 ne egyék, mert előnyt ad a tésztának; ilyen esetben csak bizonyos meny- nyiségü főzelék elfogyasztása után adjunk tésztát. Olyan ételt, melytől valamely finyás gyermek állandóan undorodik, ne tálaljunk neki hosszabb időn keresztül. Átmenetileg étvágyjavitó orvosságot is szedhet a gyermek, orvosa rendeletére. Sok esetben a megrögzött baj a gyermek otthonában nem akar javulni, ami rendszerint a bánásmódban történő következetlenségen múlik; ilyenkor leggyorsabb eredményt idegen környezetbe való helyezéssel lehet elérni. Szó volt már az angolkór kiséretében és e nélkül is észlelhető hangrés- görcsről és egyéb görcsös állapotokról. A hangrésgörcs sokszor a csecsemőkoron túl még 3-—4 éves és idősebb gyermekeknél is jelentkezik, különösen sirás kezdetén és akkor, amikor a gyermeknek kedvében járni nem akarunk, mert az ilyen gyermekek rendszerint megszokják azt, hogy minden kívánságuk teljesedjék, a szülők aggodalommal látván a gégegörcsöt, ennek mindenáron az elkerülésére törekszenek, ahelyett, hogy orvoshoz fordulnának a beteges állapot gyógyítása céljából. Az úgynevezett ideges gyermek sok aggodalmat okoz szüleinek azzal, hogy minduntalan más és más rossz szokást vesz fel, igy igen gyakran szemhunyorgatást, vállvonogatást, fejbiccentést, vagy valamilyen arcfintort, bizonyos mozdulatot kézzel vagy lábbal stb. Mindezeknek rendszerint megvan a kiváltó oka, igy: kötőhártya-hurut, vállszalag nyomása, gyapjuruha horzsolása stb., stb., ritkábban utánzás viszi rá a gyermeket a rossz szokás felvételére. A kiváltó okot kell egyrészt megszüntetnünk, másrészt a gyermek figyelmét nem szabad a rossz szokáson megtartani, hanem igyekezzünk arról elterelni és végül a gyermek fokozott ingerlékenységét a lehetőségig csökkentsük megfelelő életmóddal és orvosunk jó tanácsainak betartásával. A normális gyermek agyi tevékenysége az értelem fejlődésével csodás teljesítményekre képes, még inkább képes erre a normális átlagot meghaladó intelligencia mellett. Ha most már a szülők azon hibába esnek, hogy az ilyen agy teljesítményét mesterségesen felfokozzák, akár azáltal, hogy maguk vagy mások által folyton foglalkoztatják, akár azáltal, hogy megengedik, hogy a gyermek, különösen akkor, amikor már a betűket ismeri, maga keresse erre a tápot, akkor könnyen bekövetkezhetik az, hogy agyi tevékenysége nem hagyja idejében elaludni, alvása pedig álmai miatt nem elég nyugodt; a hiányos pihenés folytán étvágya romlik, csakhamar testi fejlődése nem halad kellőképpen és vérszegénnyé lesz. Ezen állapottal párhuzamosan a gyermek ingerlékenysége fokozódik, kedélye csapongóvá válik; az ilyen gyermek néha a gyermektársaságot nem szereti, mert összeférhetetlen. Máskor, a szellemileg korát meghaladó módon fejlett gyermek félős természetűvé válik, képzelődő, kényszergondolatai és kényszermozdulatai támadnak és konstitucióján múlik, hogy múló jelenségek maradnak-e ezek, avagy maradandó káros állapotot fognak-e létesíteni. Épugy, mint vannak a normális átlagfunkciót meghaladó képességű agyak, úgy vannak még nagyobb számmal olyanok, melyek azokhoz mérve többé-kevésbé csekélyebb képességűek, mégis normálisan működők és csak ezek mögött következnek a normálisnak már nem mondható teljesitményü agyak, a normálisnál kisebb értékűek, utóbbiak rendszerint valamely irányban beteges állapottal vannak összefüggésben. Előbbieknél veleszületett, vagy szerzett beteges állapotnak nem kell szerepelni, ellenben életmód, szoktatás, vele való bánásmód nagy jelentőséggel vannak a munkabírásra és a vele elérhető eredményre. Ebből az következik, hogy az ilyen gyermekeknek szakszerű elbánásban kell részesülniük, ha velők a szellemi fejlődés terén a legjobb eredményeket akarjuk elérni. Fődolog, hogy az ilyen gyermekeket se testileg, se szellemileg ne fárasszuk, szellemi fáradásukat jelent
