Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
58 A nemi szervek önizgatása amellett, hogy diszgusztáló, az idegrendszerre káros befolyással is lehet, biztosan az olyan gyermekre nézve, akinek különben is fokozott ingerlékenysége váltotta ki a tényt; az ilyen gyermekek hamar elvesztik önuralmukat, szertelenül visszaesnek az önizgalom hibájába, szórakozottakká, feledékenyekké lesznek, álmuk sem kielégítő,, rosszabbul táplálkoznak, vérszegényekké válnak. Hibát követnek el a szülők vagy nevelők, ha az önfertőzésről való leszoktatás céljából a gyermeket az ártalmakra való hivatkozással, vagy az ártalmaknak különösen túlzott kifestésével akarnák jobb útra téríteni. Az ilyen törekvés többnyire csődöt mond. A jól nevelt gyermek spontán érzi, hogy helytelenséget követ el, még inkább tudja ezt, ha egyszer figyelmeztetve lett rá, de nem tud leszokni róla ellenőrzés nélkül. Az ártalmak kiszinezése csak ront a dolgon, különösen ha ettől várjuk a javulást és kellő ellenőrzést nem gyakorlunk. A különben is rendszerint hypochondriára hajló ilyen gyermek az ártalmakat már is észleli önmagán, egykedvüvé válik és, nem lévén annyi lelkiereje, hogy ellenőrzés nélkül hibájába vissza ne essék, teljesen nekiadja magát most már szenvedélyének, emellett betegségtől való félelme állandóan nyomja. Sok fáradságba kerül az ilyen gyermekeknek felszabadítása szenvedélyük és hypochondriájuk alól. Hypnosis, psychoanalysis vétetnek segíti ségül, sokszor eredmény nélkül, máskor, ha a már elmondott óvórendszabályokat is alkalmazzuk, sikerrel; utóbbiakon kell tehát kezdeni a gyógyítást. Érinteni kívánom még a gyermek nemi felvilágosításának kérdését. Ez sohase legyen olyan, hogy, no most előveszem a bizonyos kort elért gyermeket és mindenről felvilágosítom. A gyermek értelmiségéhez, természetéhez, testi és szellemi fejlettségéhez kell e tekintetben alkalmazkodnunk és nem szabad a felvilágosítást oly kérdéssé tenni, mely egyszerre kíván megoldást minden irányban. Fejlődésszerüen, természetes módon, rejtély nélkül szerezze meg a gyermek mindannak ismeretét, amihez jussa van, aminek tudása nélkül kárt szenvedhet. Leghelyesebb, ha a szülő szerzi meg magának gyermekének bizalmát azzal, hogy előtte semmit sem állít be és hagy meg rejtély gyanánt, hanem megfelelő módon minden kíváncsiságát kielégíti. Az ilyen gyermek nem keresi másutt kíváncsiságának kielégítését, melyet azután nem illetékes egyéntől, legtöbbször nem megfelelő formában meg is kap, egyúttal a szülő elvesztette gyermekének bizalmát. Ha a gyermek kérdése olyan, melynek egyenes megválaszolása a gyermek értelmiségét és fejlettségét megelőzné, akkor vagy el kell terelni ügyesen a gyermek figyelmét a tárgyról, vagy az igazságnak megfelelő, de kerülő válasszal elégítjük ki a gyermeket. Hazugságok és dajkamesék ideig-óráig butításra jók, melyek után a gyermek iskolatárstól, vagy a cselédtől és többe nem szüleitől kér fölvilágositást, mig ha a szülők vagy olyan valaki, kiben a gyermek bízik, értelmesen elégítették ki kíváncsiságát, akkor ezek mellett megmarad akkor is, ha más valaki más dolgokra akarná tanítani. A természetben nyílt szemmel járjon a gyermek. Igen korán megismertetjük vele a növényeknek, virágoknak gondozását, szaporítását, ennek külömböző módját, ehhez nem is kell falun nevelkednie, a lakás ablakában tartott növények is alkalmasak erre. Amint említettem, a gyermek szellemi fejlettsége, kialakult kiváncsiskodása fog bennünket abban vezetni, hogy alkalomadtán a madaraknak, férgeknek, más állatoknak szaporodását is megismertessük; alkalmat nyújtsunk arra észrevétlenül, hogy a gyermek láthassa pl. azt, hogy a tyuk miként ül tojásain, miként gondozza a tojásból kibújt csibéit. Nem kell rejteni előle, hogy miként szoptatja a kutya vagy a macska kölykeit. Az értelmes gyermeknek feltűnik, hogy az egyik napon még nagyon kövér macska miként soványodik meg másnapra, miközben
