Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Harmadik fejezet - dr. Preisich Kornél egy. m. tanár: Az egészséges és beteg gyermek
56 tosak legyünk. Hogyha pedig jó hajlamot veszünk észre, úgy támogat* suk ezeket észrevétlenül, úgy hogy az egyoldalúságot ezzel ne teremtsük meg. Mielőtt elhagynám ezen könyvnek az egészséges gyermek higiénéjét tárgyaló részét, néhány szóval ki akarok térni a gyermek nemiségének tárgyalására. A külső nemi szervek alapján (ezek az elsődleges nemi sajátosságok) különböztetjük meg a fiút és a leányt az 5—6-ik életévéig. Ezután mintegy a 10-ik évig még mindig csekély fokuak a másodlagos nemi sajátosságok. A másodlagos nemi sajátosságok alatt azokat értjük, melyek a him, illetve női nemi szervek (főleg herék és petefészkek) fejlődése, majd működése folyamán és folytán kifejlődnek. A másodlagos nemi sajátosságok egyrészt testiek, másrészt szellemiek. A testiek a 6—10-ik év között fiuknál abban nyilvánulnak meg, hogy a növekedés gyorsabb, a fiatalabbkori telt- ségükből veszítenek, a zsírpárna vékonyodik, ennek rovására az izmok erősödnek és formáik kezdenek előbujni; az arcvonások legömbölyödőttsége is csökken. Leányoknál a vonalak legömbölyödöttsége nem változik, a medence már most valamivel szélesebb, a hajzat gyorsabb növekedést mutat. A lelki életben (szellemiekben) észlelhető különbségek a következők: a fiú akaratosabb, pajkosabb, jobban szereti az izommunkát igénylő, mozgással járó, mechanikai szerkezettel működő játékokat, szereti próbára tenni izomerejét, birkózik, verekszik. Leánykák szebdebbek, engedékenyebbek, több türelmet tanúsítanak, szeretik a csecsebecsét, jobban szeretnek öltözködni, babáik fölött anyáskodnak, érdeklődést mutatnak a háztartási dolgok iránt. Kétségtelen, hogy ezekben sok része van a nevelésnek és szoktatásnak, de ezek ellenére is kialakulnak a nevezett sajátosságok. Addig, mig a másodlagos nemi sajátosságok érzékelhető módon ki nem alakulnak, addig fiú és leány egyénisége neutrális, a differenciálódás ezen neutralitásból, mint minden természeti jelenség, a legváltozatosabb mértékben történik és a normális határok is nagyon tág keretet képeznek. A másodlagos nemi sajátosságok ilyen módon nem egyenlő időben és nem egyenlő mértékben jutnak kifejezésre. Az átmenetek hosszú sorát lehet észlelni, ezen sor egyik végében képzeljük el a férfit vagy a nőt az elsődleges és másodlagos nemi sajátosságoknak teljes egybehangzásával és tökélyével, a másik végen férfi vagy nő tökéletlen vagy tökéletes elsődleges és ezekkel ellenkező másodlagos nemi sajátosságokkal. A gyermek másodlagos nemi sajátosságának észrevehető jelenségeit megelőző időszakában, melyet neutrálisnak jeleztem, már vannak bizonyos szexualitással vonatkozásban levő mozzanatok, ilyennek tekintik sokan a szopás tényét, még inkább lehet ide sorolni a szopás kinövéseit, mint amilyen az ujj vagy nyelv szopogatása, minek kíséretében némelyik gyermek a fülcimpáját morzsolgatja, másik kendőt szorongat, a harmadik anyja emlőbimbóját fogdossa s több efféle. A vonzalom és szeretetnyilvá- nitás odasimulással, csókolódzásra való hajlam, nemre való tekintet nélkül, vagy akár ebben különbséget is téve, a neutralitás korában ha szexuális nyilvánulást jelent is, ez teljesen öntudatlan, erotikus jelleg nélküli és éppen ezért neutrálisnak mondható. A fentebb elmondottak alapján azonban érthető, hogy ezen jelenségek neutralitásukból a legkülönbözőbb korban léphetnek ki és éppen erre való tekintettel szülőknek és nevelőknek óvatosaknak kell lenniük. Csecsemőkoron túl tekintsük rossz szokásnak a szopogatást, melyről a gyermeket minél előbb le kell szoktatni. Károsnak és helytelennek kell minősitenünk az egy éven felüli gyermeknek dajká- lását, azt, hogy nevelőnő vagy más a 2—3 éves és idősebb gyermeket ölébe fogva dédelgesse, neki igy mesélgessen, különösen káros lehet ez fiukra nézve. Még az anya se engedje meg, hogy gyermeke, ki már régen el van választva, keblébe benyúljon és ilyen módon keressen megnyugvást vagy
