Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
ELŐSZÓ Ennek a könyvnek az a célja, hogy tanácsot adjon, miként kell az egészséget megtartani és az elvesztett egészséget visszaszerezni. A betegségek keletkezésének vannak szocális feltételei: a vizvezetéktől, a csatornázástól, a jól vagy rosszul épített háztól, munkahelytől és sok más egyéb körülménytől is függ az egészség, amiket az egyénnek nincs módjában megváltoztatnia, amiknek a hiányain csak a társadalom egészének akarata változtathat. Az egészségnek és betegségnek ezekkel a szociális feltételeivel e könyvben nem foglalkozunk. De nem foglalkozunk az egészségnek és betegségnek azokkal a feltételeivel sem, amelyeket szüléinktől örököltünk. Hiszen tudvalevő, hogy mindenki magával hozza a világra az elődeitől örökölt egészségvagyonnak kisebb vagy nagyobb mennyiségét. Ezen sem tudunk a magunk akaratából változtatni s ezért ez a könyv az eugenika kérdéseivel sem foglalkozik. Az egészség azonban jelentékeny részében saját magunktól függ, attól, hogy hogyan élünk, hogyan osztjuk be a munkát és a pihenést, hogyan szórakozunk, törődünk-e testünknek, ennek a nagyon kényes munkagépnek a rendbentartásával — ami mindenkinek egyéni feladata és kötelessége, avval foglalkozik ez a könyv. Az ország egészségi átlagának javulása csak úgy képzelhető el, ha mindenki már gyermekkora óta beidegzi és egy percig sem felejti el azt a kötelességet, hogy az egészséggel törődnünk kell, mert az egészséget nem adják ingyen, azért bizonyos munkával kell megfizetnünk. De meg akar tanítani ez a könyv arra is, hogy az egészség megtartására hasonlíthatatlanul kevesebb munka elegendő, mint amennyit az egészség visszaszerzésére kell fordítani. A nap huszonnégy órájából jut munkára, — sokszor többet dolgozunk, mint amennyi az egészség szempontjából kívánatos; jut pihenésre, ha nem is mindig annyi, amennyit a fáradt test és lélek megkövetel; jut szórakozásra, gyakran egészségtelen mulatságokra több, mint amennyit erre áldozni szabad volna; jut alvásra és kell hogy jusson idő arra is, hogy mindenki mindennap összesen legalább egg negyedórát szenteljen a saját egészségének. Az egészség a munkaképességnek, a jó érzésnek, az örömnek, az élet élvezetének a forrása, és ha valaki egészségének fentartására csak ennyi időt is szán, ez a negyedóra lesz az élete legjobb befektetése. * Igyekeztünk ezt a könyvet úgy összeállítani, hogy mindenki számára megérthető legyen. Az egyes fejezetek önmagukban egészet alkotnak és hogy az előadás folyamatosságát ne legyünk kénytelenek gyakori utalásokkal megszakítani, elkerülhetetlen volt, hogy egyes kérdéseket és szempontokat ismételten érintsünk. Arra törekedtünk, hogy a fontosabb dolgoknak nagyobb teret szenteljünk, a kevésbé fontosakat elhanyagoltuk. Az elvi szempont az volt, tanácsot adni, hogyan lehet a betegséget elkerülni, de ha mégis bekövetkezik, mit lehet tenni addig is, mig az orvos megérkezik, illetőleg, hogyan kell végrehajtani az orvos utasításait. Köszönettel tartozunk az Országos Stefánia Szövetség-nek, mert szives volt megengedni a csecsemőápolásra vonatkozó képek reprodukálását és Szántó Menyhért ny. államtitkár urnák, a „Népegészségügyi Muzeum“ igazgatójának, aki készségesen engedte át a tuberkulózisról szóló fejezetben látható képek kliséit.
