Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Második fejezet - dr. Bucsányi Gyula orvos: Hogyan hosszabbítsuk meg életünket
32 lerontására és életének megrövidítésére. Különösen káros a hosszú munkaidő minden olyan üzemben, amely poros, vagy pedig mérges gőzökkel és gázokkal van telítve. Egészségünk biztosítása érdekében igen fontos, hogy eleget aludjunk. Kerülni kell mindazt, ami az álmunkat megzavarhatná. Vacsoránkat harmadfél vagy három órával lefekvés előtt költsük el és ne együnk se húst, sem pedig olyan ételt, amely felfúvódást okoz. Minthogy az alváshoz agyvérszegénységre van szükség, lefekvés előtt ne foglalkozzunk nehéz szellemi munkával. Gyermeknek többet kell aludnia, mint a felnőtt embernek. Rendszerint nyolcórai alvás az, amely után a felnőtt ember üdének és frissnek érzi magát. Aki nem alszik eleget, annak szervezete és ellentálló ereje elgyengül és fogékonnyá válik minden mgbetegedés, kivált pedig a fertőző betegségek iránt. Amennyire tőlünk függ, kerüljünk minden éjjeli munkát, utazást és mulatozást. Este feküdjünk le minél korábban, hogy aztán reggel idején kelhessünk. A korai felkelés legjobban biztosítja munkakedvünket és életképességünket. Az emberiség soraiban a legnagyobb pusztítást a fertőző betegségek okozzák. Amig nem tudtuk, hogy mitől származnak, szinte lehetetlen volt ellenök az okszerű, helyes védekezés. Szörnyűséges járványok dühöngtek, amelyek valósággal megtizedelték az emberiséget. Hol a himlő, hol a pestis, hol meg a kolera száguldott végig a világon, mindenütt iszonyatot és rémületet keltve. A háborúk nyomában mindig ott találtuk a fertőző betegségeket is, amelyek több embernek okozták korai halálát, mint az ellenséges fegyverek. Mióta sikerült megállapítani, hogy a fertőző betegségek legnagyobb részét baktériumok okozzák, megvan egyúttal annak lehetősége, hogy azok járványos elterjedését megelőzzük. A szemünk láttára most lezajlott szörnyű háborúban oly nagy számban özönlöttek a fegyveres férfiak a világ minden tájáról, mint soha azelőtt egyetlen háborúban sem és ime, szórványos esetek kivételével, a fertőző betegségek még sem tudtak elhatalmasodni. A baktériumok növényi szervezetek, amelyek oly kicsinyek, hogy csak górcsövön egy- vagy többezerszeres nagyítással válnak láthatóvá. Oszlás által szaporodnak és pedig, ha a körülménvek nekik kedveznek, rendkívül rohamosan. Ha a kórokozó baktériumok az ember szervezetébe jutnak és a szaporodásra alkalmas talajra akadnak, az embert beteggé teszik. A védekezés lényege tehát abból áll, hogy a fertőző baktériumok ne juthassanak szervezetünkbe. Ez aránylag elég könnyű feladat. Mikor Koch Róbert Indiából visszajött, ahová a kolera okának kiderítése és a kolera ellen való védekezés szabályainak megismerése céljából ment, jelentést tett tanulmányútja eredményéről. Mikor Mecsnikov ezt a jelentést elolvasta, örömében úgy nyilatkozott, hogy: «Most már a kolerát csak az kapja meg, aki akarja.» És valóban a védekezés eszközei nagyon egyszerűek. Mosatlan kézzel soha senki se nyúljon a szájába és ne nyúljon se ételhez vagy italhoz, sem pedig dohányhoz vagy cigarettához és tanulja meg mindenki, hogy étkezés előtt föltétlenül kezet kell mosni. Erre a célra legalkalmasabb a csapon folyó viz. A kolera és a hasi hagymáz (typhus abdominalis) terjedésénél — bár a fertőzés lehetőségének még egyéb módjai is vannak — igen nagy szerepe van az ivóvíznek, járvány idején tehát föl kell forralni és aztán kellő hőfokra lehűtve szabad csak belőle inni. A forralás által tudniillik elpusztulnak a fertőző baktériumok. Minthogy a tej is terjesztheti a fertőző anyagokat, sohase igyuk forralatlanul. Gyümölcsöt sohase együnk mosatlanul. Óvakodjunk a legyektől, mert terjesztik a fertőző betegségeket. A legyeknek a fertőzést közvetítő veszélyes voltát, bár sejtették, határozottan csak az 1898. évi kubai háborúban sikerült megállapítani. Ebben a háborúban
