Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Első fejezet - dr. Fülöp Zsigmond tanár: Az egészséges emberi test szerkezete és működése
25 tukat „adrenalin“ néven mesterségesen is előállítják. Ennek már néhány cseppje rendkívüli módon fokozza a vérnyomást, ami nagyon fontos sziv- gyengeségi állapotoknál. A hasnyálmirigynek a rendes emésztő működésén kívül van egy belső elválasztásu szerepe is. E mirigyben u. n. kis szigetek vannak, melynek a vérbe kerülő váladéka szabályozza a testben a cukor feldolgozását. E szigeteknek a kivonata a most oly sokat emlegetett uj gyógyszer, az »Insulin«, mellyel a cukorbetegséget gyógyítják. Steinach hires kísérletei kimutatták, hogy az ivarmirigyek sem csupán az ondót, illetve a petét termelik, hanem ezenkívül egy belső váladékot adnak le a szervezetnek, mely a másodlagos nemi jellemvonásokat szabályozza s az egész testi és szellemi fejlődésre igen nagy jelentőségű. Ugyancsak a nyakon, részben a mellcsont alatt fekszik a csecsemőmirigy, mely gyermekeknél fejlettebb, mint felnőtteknél. A szerepe még nincs kikutatva. A nemi szervek. Mikor a bevezetésben az emberi szervezetet géphez hasonlítottuk, akkor mindjárt megmondottuk, hogy a gép és a test között óriási különbséget tesz a testnek az a képessége, hogy az elkopott alkatrészeit magától kiegészíteni, pótolni képes, amire a gép képtelen. De van valami, ami egészen áthidalhatatlan űrt támaszt a holt gép és az élő test között. Nevezetesen az, hogy a legtökéletesebb gép sem tud magához hasonló uj gépet létrehozni. Az élőlények pedig mind képesek erre s ez a folyamat, az utódok létrehozása az, amit szaporodásnak nevezünk. A magasabbrendü növényeknél és állatoknál, igy az embernél is, a szaporodáshoz két egyén szükséges: egy him és egy nőstény. Ezek egy-egy szaporodási sejtet termelnek, a him az ondósejtet, a nőstény a petesejtet. Ennek a két sejtnek kell egyesülnie, a szó szoros értelmében egybeolvadnia, hogy létrejöhessen az utód. Mármost azokat a szerveket és készülékeket, melyek e sejtek termelésére és egyesítésére szolgálnak, nevezzük nemi- vagy ivarszerveknek. ]A pete- vagy ondósejtet termelő mirigyek a csiramirigyek. A két sejt egyesítésére szolgáló szervek a párosodási vagy közösülési szervek. Mivel a férfi és a nő nemi szervei egészen eltérők, külön Írjuk le őket. A nő nemi szervei. A petéket termelő petefészkek a medence jobb- és baloldalán vannak elhelyezve. A petefészek mandulaalaku és nagyságú szerv, melynek felülete a nemi érettség beálltáig sima, aztán barázdás lesz. Mindegyik petefészekben 30.000—40.000 pete van, melyek közül havonta csak egy érik meg, a nő egész élete folyamán tehát csak néhány száz, a többi elsatnyul. Az emberi pete Vs mm. nagyságú, szabad szemmel éppen csakhogy meglátható s mégis a legnagyobb sejt a testben. A szerkezete nagyjában olyan, mint egy madártojásé, de mészhéj nélkül. A peték egy-egy Graaf- féle hólyagocskába vannak beágyazva, mely a pete megérésekor fölreped és a pete a petevezetékbe kerül. A két petevezeték 10—16 cm. hosszúságú ceruzavastagságu cső, melynek a belvilága nagyon kicsiny. A belső falán csillangószőröcskék mozognak állandóan a méh felé s igy a vezetékbe került petét a méhbe hajtják. Az ondósejtnek ide a petevezetékbe kell elvándorolnia, mert itt történik a megtermékenyítés és csak a megtermékenyített pete megy le a méhbe. Ha ez a pete útközben megakad és a petevezetékben indul fejlődésnek, akkor jön létre a félelmetes petevezeték-terhesség, melyet idejében operálni kell, máskülönben a nő belepusztul, mert a vezeték nem tud annyira tágulni, hogy a mind jobban nagyobbodó magzatot befogadja, tehát megreped és súlyos belső vérzés áll elő. Az is előfordulhat, hogy a pete a hasüregben marad,
