Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Első fejezet - dr. Fülöp Zsigmond tanár: Az egészséges emberi test szerkezete és működése
tartja vissza vagy közömbösíti a mérgeket s általában az egész testnek a legfőbb szabályozója. — Ha az epevezeték eltömődik (pl. epekő vagy daganat következtében) és az epe nem tud a bélbe ürülni, akkor szétömlik az egész szervezetben s előáll az a betegség, amit sárgaságnak neveznek. Mivel az ürüléknek az epefesték adja meg a különös sárgásbarna színét, sárgaság esetén az ürülék fakószinü, mert hiányzik az epe, ami megfestené. A vékonybélben a használható anyagok fölszivódnak és kerülő utakon a vérbe jutnak. A nem használható anyagok tovább mennek a vastagbélbe. Ahol a vékonybél a vastagbélbe nyílik, ott van a vakbél s ennek egy kis nyúlványa, a féregnyulvány, mely gyakran megbetegszik. A vastagbélben már alig folyik emésztő és fölszivó munka. Ami idekerül, az a már keményebb ürülék; keményebb azért, mert a vizet a vékonybél fölszivta. Ezek a nem használható anyagok a vastagbélben tömegesen élő (de különben ártalmatlan) baktériumok hatására rothadni kezdenek, innen van az ürülék erős szaga. Az ürülék aztán a végbélen át időnkint kiürül. A végbélnyílásnál két gyűrűs izom van, melyek közül az egyiknek a működése függ az akaratunktól s igy a bélsár kiürítését szabályozni tudjuk. Ugyancsak segít ebben a rekeszizom és a hasizmok szándékos összehúzása. A hugyszervek. A testben végbemenő vegyi bomlásoknál nemcsak szénsav termelődik, amit a tüdő távolit el, hanem vízben oldható bomlási termékek is keletkeznek. Ez utóbbiak egy részét a vér a bőrbe szállítja, ahonnan mint izzadság távoznak el; a másik részét a vesékbe szállítja, ahol vizelet alakjában válnak ki. Ezt a húgyvezeték a hugyhólygba viszi, ahonnan időnkint kiürítjük. Az embernek két veséje van. Ezek 10—12 cm. hosszú babszemalaku szervek s hátul az ágyék táján a gerincoszlop mellett jobbról és balról vannak elhelyezve, úgy hogy homorú részük fordul a gerincoszlop felé. Itt a homorú részen van a vesemedence, ahonnan a húgyvezeték indul ki. Magában a vesében finom csövecskék vannak, ezekben történik a vizelet kiválasztása. E csövecskék a vesemedencébe nyílnak. A húgyhólyag éppen olyan, mint a mindenki által jól ismert marhahólyag, csak kisebb. Elől az akarattól függő záróizom van, úgy hogy a kiürítést szabályozni tudjuk, máskülönben a vizelet szakadatlanul csöpögne a húgycsőből. Ez utóbbiról a nemi szervekkel kapcsolatban emlékezünk meg. Ha a húgyhólyag nagyon megtelt, ez ingerlő hatással van a hólyag idegeire s igy keletkezik a vizelési inger. Ennek célszerű engedelmeskedni, mert ha a hólyag túlságosan megtelik s ez gyakran ismétlődik, hólyagtágulás állhat elő. A rendes hólyag köbtartalma mintegy 600—800 köbcentiméter. A hugy vagy vizelet egészséges embernél tiszta átlátszó, világossárga folyadék, melynek fő Hugyszervek. a vesék, b véredények, c húgyvezeték, d húgyhólyag. A a máj, B az epehólyag, C a gyomor, D a hasnyálmirigy, e az epevezeték, f a hasnyálvezeték, G a vékonybél kezdete.
