Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Első fejezet - dr. Fülöp Zsigmond tanár: Az egészséges emberi test szerkezete és működése
15 egy irányba tereljék, vagyis megakadályozzák, hogy a vér visszafolyjon. Ha e billentyűk megbetegednek, a vér egy része visszafolyik, amiből súlyos zavarok támadnak. Ugyanolyan billentyűk vannak a nagyobb véredényekben is, szintén a vér visszafogásának megakadályozására. A szív munkája, mely a magzatkortól a halál pillanatáig szakadatlanul tart, folytonos összehúzódásokból és kitágulásokból áll. Mikor a szív össze- huz’ódik, akkor a vér kilökődik belőle, mikor pedig kitágul, akkor vér tódul belé. Azonban sem az összehúzódás, sem a kitágulás nem egyszerre áll be az egész szivén. Mikor a bal pitvar kitágul, belétódul a tüdőből jövő friss vér; a bal pitvar összehuzódik, ugyanakkor a bal kamra kitágul és idejön át a friss vér; most a bal kamra húzódik össze, a benne lévő vér nagy erővel benyomódik az aortának nevezett legfőbb ütőérbe s innen mindjobban vékonyodó ereken át az egész testbe. Az erek legvékonyabb elágazásai olyan finomak, hogy csak mikroszkópon lehet őket látni, ezeket hajszáledényeknek nevezik. A tulajdonképeni anyagcsere ezekben a hajszáledényekben történik meg s a lényégé az, hogy a vér a benne lévő oxigént és friss tápanyagokat leadja a szöveteknek, viszont felveszi az itt lévő bomlási termékeket. Ezt a megromlott vért folyton vastagodó vivőerek vagy visszerek (vénák) összegyűjtik a nagy üres vénába, mely beviszi a szív jobb pitva- rábá. A jobb pitvarból ez a romlott vér a jobb kamrába kerül s ha ez összehuzódik, akkor benyomódik a tüdőbe, ahol a vér a bomlási termékek egy részétől megszabadul s újból oxigént vesz föl. A vér útját a szívből ki a testbe és vissza a szívbe nagy vérkörnek, a szívből a tüdőbe és vissza a szívbe kis vérkörnek nevezzük (1. az ábrát). A nagy vérkör friss vért szállít a testnek és romlottat hoz vissza a szívbe, a kis vérkör romlott vért visz a tüdőbe és frisset hoz onnan vissza a szívbe. Mind a kettő természetesen egyszerre és állandóan történik s a szív minden dobbanása azt jelenti, hogy a vér megtett egy ilyen utat. A szív dobbanásai megérezhetők az ütőerekben is, ahol pulzusnak (érverésnek) nevezzük s ha az orvos a szivlökések számát akarja megállapítani, ezt egy ütőéren, többnyire az alkaron, tapintja ki. A szív keresztmetszete ott, ahol a billentyűk vannak. 1 é« 2 zsebbillentyűk, 3 és 4 vitorlásbillentyük. Vénabillentyük. A egy véna vázlatos hosszmetszete, hogy a billentyűk működése látható legyen; mikor a vér áthalad a vénán, a billentyűk utat engednek, de ha vissza akar folyni, összecsapódnak. B egy véna részben felhasitva, látható a billentyűk zsebszerüsége. C egészen felnyitott véna.
