Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Hetedik fejezet - dr. Bród Miksa orvos: Szépségápolás
179 szaga és ő maga is, lakása is, és ruházata is minél kellemesebb illatot árasz- szon. Ezen cél megvalósítására szolgál a parfüm. Sokat vitatkoznak azon, hogy általában szükség van-e a parfümre, hiszen a tisztaság maga teljesen elég arra, hogy sajátos üde és ellenállhatatlan illatot adjon az emberi testnek. És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy bár a nők használják az illatszereket, azért nemcsak ők lélegzik be, hanem a férfiak is, sőt még a gyermekek is. A legtöbb divatos illatszerben pedig mérgező hatású alkatrészek vannak, amelyek 'nagyon alkalmasak az ember egészségének megrontására. Az illatszereknél jóval többet ér a gyakori fürdő. Aki az illatszerek használatában túlzásra ragadtatja magát, könnyen alkalmat adhat a régi közmondás alkalmazására, hogy: „Male ölet, qui bene ölet“, azaz rossz szaga és takargatnivalója van annak, aki nagyon is illatos. Egyébként is ismeretes, hogy van olyan ember, aki a parfüm szagát egyáltalában nem tűri. Napóleonról mondják, hogy elájult, mikor egy jól beparfümözött színésznő felé közeledett. Az illatszereket már az ókorban is használták. A görögök kivált az illatos olajokat kedvelték. A rómaiak pedig úgy ismerték Cosmusnak, Nicerona'< és Aureliánnak a nevét, mint a mi korunkban ismerik Cotynak, Pinaudnak, Legrandnak, Houbigantnak és Atkinsonnak a nevét, akik tudvalevőleg a legkitűnőbb illatszereket hozzák forgalomba. Mindenkinek a jó Ízlése szabja meg, hogy milyen és mennyi illatszert használjon. Némi tájékozásul szolgáljon, hogy mosuszból és pacsuliból elég egy csepp, rózsa- vagy szegfüszagu illatszerből két csepp és ibolyából legfeljebb három csepp. I. Vilmos német császár semmiféle illatszert nem kedvelt és csupán csak kölni vizet használt. Ruhák, fehérnemüek, keztyük, csipkék és hasonlók illatositására sacheteket szoktak használni, amelyek kellemes illatától az egész lakás is otthonos, kedves és barátságos lesz. Aki az élővirágot kedveli, mindig ügyeljen arra, hogy tömegével feltűnő ne legyen és egyéniségével is mindig összhangban álljon. Fiatal leánynak legszebb dísze a feslő rózsabimbó, amely minden időknek legkedvesebb virága volt. Az előkelő rómaiak ágya rózsákra volt vetve és asztaluk is rózsalevelekkel volt telehintve. De nemcsak rózsát lehet kitűzni, hanem ibolyát, fehér orgonát, nefelejtset és szegfüvirágot is. A lakásban művirágot elhelyezni nemcsak a jó Ízléssel ellenkezik, hanem az egészség követelményeivel is, mert a művirág porfogó, amit pedig a lakásban kerülni kell. Befejezésül még két kozmetikai fogyatékosságról kell megemlékeznünk, tudniillik a kövérségről és a soványságról. Azelőtt minden nő telt idomokat és gömbölyded formákat óhajtott, most meg mindenki karcsú akar lenni, mert az ilyen nő izmai rugékonyabbak és mozdulatai is ügyesebbek és kecsesebbek. Az idomok kerekded volta és a karcsúság nem ellentétes fogalmak, helytelen tehát, ha a nők mindenáron le akarnak fogyni és ezen cél megvalósítása érdekében hashajtókat szednek, ecetet isznak, vagy a hangzatos reklámokkal hirdetett soványitó szerekkel rontják gyomrukat és beleiket. Ezzel az eljárással csak annyit érhetnek el, hogy tönkreteszik szervezetük erejét és ellentállóképességét. Az igazi elhízás valóban nem kívánatos, ügyelni kell tehát arra, hogy kóros állapottá ne fajuljon. Az egészség követelményeinek az felel meg legjobban, ha a test súlya annyi kilogramm, ahány centiméterrel hosszabb a test egy méternél. Az elhízás nemcsak a sok evéstől függ, hanem bizonyos öröklött hajlamtól is. Nőknél ez a hajlam nagyobb, mint a férfiaknál. Aki kevés izommunkát végez és sokat ül, könnyen elhízik, kivált ha szeszes itallal is él. Vérszegény és sápkóros nők gyakran elhíznak.
