Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Hatodik fejezet - dr. Bród Miksa orvos: Betegápolás
156 kezén seb van, ne vállalkozzék a beteg ápolására; ha pedig mégis megteszi, ne nyúljon addig a beteghez, mig a kezét meg nem mosta és a sebet el nem zárta kollódiummal. Ha a beteg meggyógyult, a lakást fertőtleníteni kell. A hastífuszt a tifuszbacillus okozza, amely rendszerint az élelmiszerekkel és az ivóvizzel jut az ember szervezetébe. Igen fontos, hogy az ápoló tisztában legyen vele, hogy szilárd táplálékot mindaddig szigorúan tilos a betegnek adni, mig az orvos meg nem engedi. Kapjon napjában többször üres húslevest vagy nyálkáslevest és tejet vagy világos kávét. Ezt az étrendet 3—6 napon keresztül még akkor is meg kell tartani, ha a láz már megszűnt. Italul tiszta viz szolgál vagy gyengén savanyu citromos viz. A tifusz- beteget küldjük a kórházba. Ha ez bármely okból nehézségbe ütközik és a beteg lakásán marad, különítsük el. Minthogy a beteg ürüléke alkalmat szolgáltathat a fertőzésre, az ürüléket fertőtleníteni kell. öntsünk az ürüléket tartalmazó edénybe és az árnyékszékbe is jó bőven 10%-os rézgálicoldatot. A betegnek ágyneműjét és mindenféle fehérneműjét lúgba kell áztatni és csak ezután szabad kimosatni. Ha a beteg felgyógyult, lakását fertőtleníteni kell. A szoba padlóját fel kell mosni lúgos vízzel és a falakat ki kell meszelni, illetve újból ki kell festeni. Gondoskodni kell a betegszoba szellőztetéséről és igen nagy figyelmet kell fordítani a beteg ágyára. Minden ráncot ki kell simítani, nehogy felfekvés keletkezzék. A beteget minden fölösleges mozgástól meg kell kímélni, hasára és fejére hidegvizes borogatást kell rakni. Bélvérzés gyanúja esetén haladéktalanul értesíteni kell az orvost és addig is, amig megérkezik, a beteg hasára jégtömlőt kell tenni. Ha a beteg lázas állapotában félrebeszél, nehogy kárt tehessen magában, az ápoló állandóan maradjon mellette. A tisztaságra fokozottabb mértékben kell ügyelni, mert a baj előrehaladottabb voltában a beteg gyakran az ágyba székel és vizel, öblítse ki a beteg napjában többször a száját és ha erre képtelen, mossa ki neki az ápoló 3%-os bórsavoldatba mártott ruhácskával. Fektesse az ápoló a beteget napjában többször hol az egyik, hol meg a másik oldalára, mert ha folytonosan a hátán fekszik, könnyen kaphat tüdőgyulladást. Székrekedés ellen csőrét kell használni. A szoba hőmréséklete gyermekeknél 20—22° C., felnőtteknél pedig 15—19° C. legyen. |A betegnek ilyen melegben könnyű takarót adhatunk. A fölfekvés néha elkerülhető, ha a beteg bőrét borszesszel lemossák. A szobát nem kell besötétiteni, ellenben a teljes nappali világosságot vékony függönnyel némileg meg lehet tompítani. Görcsök esetén az ápoló lelkiismeretesen figyelje meg a beteget, hogy pontos értesítést tudjon adni az orvosnak. Dolga főkép a beteg megvédésére szorítkozik, hogy össze-vissza ne üsse magát. Ezért óvatosan fektesse ágyba, vagy ha ez nem lehetséges, tegyen párnát vagy valami puha tárgyat a feje alá. A nehézkóros betegnek összeszoritott hüvelykujját nem szabad erőszakosan kiegyenesíteni. Ennek semmi haszna sincs. Az ápoló mindaddig maradjon a beteg mellett, amig ennek eszmélete teljesen vissza nem tér, aztán kínálja meg friss vízzel és ha az ajkát megsértette vagy a nyelvét összeharapdálta, hadd öblítse ki a száját. Roham idején ki kell gombolni a beteg gallérját és ingét. Görcsös rán- gatódzásnál gyengéden meg kell fogni a fejét.
