Madzsar József dr. (szerk.): Az egészség enciklopédiája. Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára (Budapest)
Hatodik fejezet - dr. Bród Miksa orvos: Betegápolás
151 lyel a beteg érintkezett. így válik érthetővé, hogy a baktériumok, mint kór- nemző csirák a szervezetbe igen különböző módon juthatnak be, igy például tápszerekkel és folyadékokkal és igen gyakran ruhanemüek, bútorok, könyvek és játékszerek a fertőzés vivőanyagai. A fertőzés csiráit elég gyakran közvetitik a rovarok is. A fertőző betegségekről annyit a betegápolónak is tudnia kell, hogy azok nem törnek ki rögtön a fertőzés megtörténte után, hanem csak bizonyos idő múltán. Azt az időt, amely a fertőzés pillanatától fogva eltelik addig, amig a fertőző betegségnek első tünetei megjelennek, lappangási időszaknak nevezzük. Ez a különböző fertőző bántalmaknál más és más és ámbár alatta még nincsenek kifejezett kórtünetek, néha mégis jelentkeznek bizonyos előjelek, mint például sápadtság, borzongás, huzó fájdalom a végtagokban, kábultság, étvágytalanság, ásitozás, szivdobogás és nyugtalanság. Maga a tulajdonképen való fertőző betegség mindig magas lázzal, esetleg rázóhideggel és néha hányással szokott kitörni. A fertőző betegségek továbbterjedése ellen a legfőbb védelmet a betegnek és ápolójának szigorúan végrehajtott elkülönítése adja. A beteg szobájába az orvoson és ápolóján kivül senkinek sem szabad belépni. Az ápolónak el van tiltva a külvilággal való érintkezés. Az ápoló a betegszobában földig érő és könnyen kimosható köpönyeget hordjon és a fejére kendőt kössön. Ha bármely okból el kellene hagynia a betegszobát, vesse le a köpenyt és tegye le a kendőt, aztán mossa le szappannal és kefével a kezét és ennek megtörténtével mártsa bele a kezét az orvos által előirt módon elkészitett szublimátoldatba és aztán törölje le a kezét az előszobában már előre elhelyezett tiszta törülközővel. Ne egyék a betegszobában és mosatlan kézzel ne nyúljon a szájához. Mindez magánlakásban kétségkívül annyi akadályba ütközik, hogy szinte keresztülvihetetlennek látszik, amiért is a betegnek és környezetének érdekében az a leghelyesebb, ha mindenkit, akinek fertőző betegsége van, beadnak a kórházba. Az ápolónak első és legfontosabb kötelessége, hogy fokozottabb mértékben ügyeljen a tisztaságra. Nemcsak a beteg érdekében, hanem azért is, hogy ő maga meg ne betegedjék. A betegnek minden ruháját, fehér- és ágyneműjét, mielőtt a betegszobából kiviszik, szublimátoldattal megtöltött edénybe kell dobni. Ebben az edényben 6—8 órán keresztül maradjanak, azután pedig főzzék ki őket. A betegnek minden ürülékét és váladékát fertőtleniteni kell oly módon, hogy ezeket karbolos oldattal félig megtöltött edényben fogjuk fel és aztán az árnyékszékbe öntjük. A karbolos oldat beszerzése tekintetében az orvos intézkedik. A kiürített és megtisztított edénybe újból karbolos oldatot öntünk és igy tesszük vissza a helyére. Lehet a torok és orr váladékát tiszta ruhácskával is felfogni és ezt vagy el kell azonnal égetni, vagy pedig szublimátoldatba kell beletenni. Az evő- és ivóeszközöket forró vizben kell kifőzni. Ezen utasításhoz az ápolónak szigo- /uan ragaszkodnia kell. Minden személyt és tárgyat fertőtleniteni kell, aki vagy amely a beteggel érintkezésbe jutott. A betegszobából, mielőtt a beteg azt elfoglalja, mindent el kell távolítani, amire az ápolás érdekében nincs feltétlenül szükség. Mikor a beteg már átlépte a betegszoba küszöbét, onnan többet semmiféle tárgyat kivinni nem szabad. A betegszobában használt törlőrongyokat szublimátoldatba kell áztatni és csak azután szabad kimosni. *A szemetet és hulladékot pedig el kell égetni. A beteg, ha tud is járni, szükségét ne végezze az árnyékszéken, mert ha az ámyékszék a lakáson belül van, veszélyezteti hozzátartozóinak egészségét, ha pedig a lakáson kivül van, a többi lakót teszi ki a fertőzés veszedelmének. Ha a beteg meggyógyult, fürödjék meg, vagy mossa le szappannal az egész testét, mielőtt másokkal érintkezik. A betegszobának és általában a lakásnak kellő módon való fertőtlenítéséről az orvos közvetítésével a hatóság intézkedik. Fertőző bánta-
