Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)
IV. Mesterséges táplálás a csecsemőkorban
30 ezt meglehessük, a nélkül hogy kifusson, vagy egy szokásos tejforralót használjunk, vagy oly födött edényben forraljunk, melyet úgy mértünk ki, hogy kellőleg szabályozott tüzelés mellett a tej ki ne futhasson. Miután a tejet fölforraltuk, meg kell azt óvni a továbbá is fenyegető elromlástól. Két módunk van erre : 1. gyorsan lehűtjük és lehetőleg hideg helyre eltesszük, s 2. igyekezzünk mar előzőleg meggátolni újabb csiráknak belehullását. Erre azonban nem elegendő egy egyszerű födél. Annak sokkal nagyobbnak kell lenni a főző edénynél és széleinek lefelé kell görbítve lenniök, vagy pedig gyapottal bélelve, a mit azzal együttes melegítés által előbb sterilizálni kell. Az ily módon konzervált tejből mindenkor csak any- nyit vegyünk, a mennyire épen szükség van ; keverjük meg szükség szerint vízzel és cukorral, ez után melegítsük fel még egyszer addig, míg a folyadék láthatólag forr; hűtsük le gyorsan 37 Celsius vagyis 291/.l Réaumur fokra és adjuk a gyermeknek. Sokkal célszerűbb a tejet újólag fölforralni, mint az összekevert gyermek-táplálékot csak egyszerűen fölmelegíteni. Ha ezt mégis el akarjuk kerülni, akkor a tejet mihelyt megkaptuk, keverjük meg szükség szerint, a mit azonban sokan nem helyeselnek, és csak ezután forraljuk a keveréket öt percig, mert különben a tej ugyan sterilizálva van, de nem az, a mit hozzá öntöttünk. Ez esetben célszerű azt olyan palackokba töltögetni, melyek épen egy étkezésre elegendők, s melyek rajuk csiszolt üveg dugóval vannak ellátva, vagy pedig kaucsuk dugóval, mely esetben célszerű az üvegeket víz alatt tartogatni. Tudjuk, hogy újszülött gyermekek a higítatlan tehéntejet nem bírják megemészteni, tehat azt szamukra mindenkor föl kell hígítani.
