Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)
III. A csecsemő táplálása dada által
21 Térjünk vissza a rendes viszonyokhoz és kérdezzük, hogy mire ügyeljünk még a dada választásakor. Elterjedt nézet, hogy lehetőleg olyan dadat válasszunk, ki abban az időben szült, mint az anya, kinek gyermekéhez elszegődik. Azonban már Biedert kimutatta, hogy ez a szabály elméleti okoskodásból keletkezett s véleménye szerint a tapasztalat ezt nem bizonyítja. * Ezt mondtak nekem más oldalról is, egy asszony, kinek nagyobb tapasztalata volt, mint bármely orvosnak. Ez egy nagy nyilvános intézetben volt alkalmazva, melyből talán több dada kerül ki, mint Európa bármely más inté* Számos vegyi vizsgálatból kitűnt, hogy a szüléstől kezdve a tej összetétele határozott módon megváltozik. Ebből jogosan következik, i. hogy nem közönyös a csecsemőre nézve, hogy mely időből kapja a tejet, és 2. előreláthatólag az a legbiztosabb, ha abból az időből kapja, mely saját korának megfelel. E jogosult elméleti okoskodásból ered a tanács, hogy oly dadát keressünk, ki közel akkor szült, mint a gyermek anyja. Statisztikai alapon nyugvó tapasztalatok e szabály gyakorlati jelentőségéről eddig csak Franciaországban gyűjthetők. Ott t. i. sok csecsemőt adnak vidékre parasztasszonyokhoz, azzal a föltétellel, hogy azok őket emlőjükön táplálják. Ez nem úgy történik mint az ókorban, hogy a kiadott gyermeket a sajátjukkal együtt szoptassák; nem, rendszerint el kell választani a sajátjukat, hogy az ápolásba vett gyermeknek jusson minden tejük. Ily módon ezek 9, 10 sőt több hónapig is szoptattak. Ezért nem ritkán az is megesik, hogy tejük kiapad és dajkát kell változtatni. Mind ezek dacára a siker többnyire feltűnően kedvező, a mióta a szülők törvény szerint kötelesek bejelenteni, hogy mikor helyeznek el gyermeket á la nourrice s hogy a dajkának biz^tyitvánnyal kell igazolnia, hogy képes-e emlőjén gyermeket fölnevelni. A kedvező hatás különösen ott nagy, hol a törvényt szigorúan végrehajtják. Az említett gyermekek előbbi nagy halandósága tehát nem az ápolásba fogadott és a saját gyermek közötti korkülönbségböl eredt, hanem az c llen- örzés hiánya miatt való visszaélésekből. Ép az említett gyermekek halandósága Franciaországban most sokkal kisebb, mint az általános gyermekhalandóság, pedig az utóbbi sem valami különös nagy. Raths szerint kisebb, mint Németország legnagyobb részében. Tehát nem ez az oka a francia népesség csekély szaporodásának, hanem a születések hiánya.
