Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)

II. A csecsemő ápolása eltekintve a táplálástól

i5

tőleg egyenletesen 16° Réaumur = 20° Celsius hőmér- sékű legyen. Befűtés által ne melegíttessék föl ennél magasabbra, de ha ezt a külső levegő melege okozta, akkor azt ne hűtsük le mesterségesen, hanem gyakori szellőztetés által, a mi közben nem szabad a gyermeket léghuzatnak kitenni. Gondoskodjunk arról, hogy a levegő megújuljon.

Nyári nagy melegben óvjuk a gyermek szobáját a legmelegebb napszaka levegőjétől s a hűvösebb napszakát használjuk föl szellőztetésre, különben pedig ne féljünk a nyári meleg levegőtől. A csecsemők halandósága Olaszországban télen többnyire nagyobb, mint nyáron. Ha az előbbinek okát az olaszok hiányos fűtési rendszerében találjuk meg, akkor ott másrészt kevésbé nyilvánul a halandóságnak nyáron nálunk veszedelmes gyakorisága, mert ők kevesebb gyermeket táplálnak vásári tehéntejjel; az olasz nők inkább hajlandók gyermeküket szoptatni, mint — sajnos — a mi asszonyaink.

Az újszülött gyermek az első hetekben alszik, ha nem szopik vagy kiabál s alváskor kímélni kell őt. Későbbi időre is illik ez ; * azonban mérsékelt zörejektől, melyek őt tapasztalat szerint nem ébresztik föl, s melyektől almaban sem rezzen össze, nem kell óvakodni.

Némely anyának vagy dadának szokása, ha már az u. n. első buta negyed év elmúlt, a gyermekhez szólani, fénylő tárgyakat mozgatni szemei előtt és őt egyéb módon mulattatni. Ez nem helyes, a mennyiben a gyermeket alvásában meggátolja. Kívánatos, hogy a gyermek az első év egész tartama alatt többet aludjék, mint ébren legyen s óvakodjunk attól, hogy idegrendszerét fölizgassuk. Ezzel a gyermeket «okosabbá», szellemileg elevenebbe tenni,

* Ijedségnek a gyermekekre való rossz behatása gyakran észleltetek, különösen szokatlan hirtelen zörej, p. gőzgép fütyülése alkalmával. Kis gyermekekkel szükség nélkül nem kellene útra kelni, nem csak az ijedségek, de a sokféle rendetlenség miatt is, melyeket ezek a kis lények életében okoznak.