Brücke Ernő dr.: Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? (Budapest, 1892)

I. A gyermek táplálása anyja emlőjén

6

súlyát egy harmaddal haladja meg, az ötödik hó közepén azt megkétszerezi s az első év végén megháromszorozza. Azonban az rendes fejlődés mellett is könnyen megeshetik, hogy egyes mérések között nagy eltérést találunk, a minek magyarázatát részben az is megadja, hogy a vizelés és székelés előtt vagy után mértünk-e.

Ha a gyermek szopás közben nem vizelt, akkor a mérleget a szopott tej mennyiségének megallapitására is fölhasználhatjuk. Uffelmann szerint a csecsemő az első napon 40—50 gramm tejet fogyaszt, a másodikon 150, a harmadikon 200, a hatodikon 360 és igy tovább emelkedve úgy, hogy a negyedik héten fél kilónyit s a harmincadik és negyvenedik hét között fogyasztott tej mennyisége meghaladja az egy kilót.

De hogy a gyermekágyas kezdettől fogva hathatósan táplálja gyermekét, nem szabad őt oly szigorú étrenddel tartani, mint ezelőtt szokás volt. a mikor a gyermeket nehány napig, ha nem is szomjáztatták, de koplaltatták. Adjunk neki könnyen emészthető, nem felfuvó, mérsékelt tömegű, de tápláló eledeleket. A mai orvosok abban is megegyeznek, hogy a gyermekágyi bajok, ha azok nem fertőzésnek következményei, sokkal gyakrabban nyugalom hiányából vagy meghűlésből, mint étrendi hibából szármáznák. Kerülendők mind a nyers növényi táplálékok, valamint nyers gyümölcsök, továbbá káposzta (kel), héjuktól meg nem fosztott (át nem sajtolt) veteményesek és főzés után nem lisztes burgonya. A növényi táplálékok közül inkább a kenyérnémüek s ezek főzetei, mint a főzelékek adandók. Egészséges gyermekágyas nőnek a harmadik naptól kezdve szabad puha sült húst ennie.

Az étrend nem csak a gyermekágy, hanem a szoptatás egész idejére némileg korlátozandó, de nem oly módon, hogy ez által a szoptató bő táplálkozása szenvedjen.

Kerülni kell a felfuvó ételeket, vagyis olyanokat, melyekről a szoptató előző tapasztalatából tudja, hogy