Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)

Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek - A. Kénes hévvizek

84 Átvitel......................................... 1*31798 gramm Hydrogen Silicat................... 0*07228 Szabad Szénsav .................................. 0 46135 N itrogéngáz.............................. 0*00776 Kénhy drogén............................ 0*00077 A vízben oldott anyagok összege . 1*88014 gramm Egy liter vízben a feloldott gázok térfogata: Szénsav................................... 234*757 Köbcm. Nitrogen............................ 6*179 K énhydrogen....................... 0*504 „ ö sszesen . . . 241*440 „ A forrásból kitoduló gazokból van 100 térfogatban: Szénsav................................... 77*77"/0 N itrogen............................................. 20*24 „ M ocsárlég.....................................................1*08 „ Szénéleg.......................................0*24,. K énhydrogen...............................................0*21 „ A viz sűrűsége..........................1*00138 A forrás víznek hömérséke . * . 73*93° C. Már most is. mikor ezen rendkívül nagy fontosságú viz fel- használásáról csak ideiglenesen és szegényesen van gondoskodva, még is igen sokan használják azt, részint fürdésre, de méginkáb belsőleg gyomor, bél hurut eseteiben, altesti pangásoknál, a májtultengésénél sat. Biztosan lehet tehát hinni, ha egyszer a kellő fürdőintézetek fellesznek állítva, hogy a városligeti fürdő Europa legislegelső fürdői között fog helyet foglalni. Fürdő orvos Dr. H 1 a t k y. a) Pyrenái fürdők Francziaországban. A Pyrenái-hegy- iánczolatnak, mely keletről nyugatra a lyoni öböltől a biscajai öbölig terjed s Francziaországot Spanyolországtól elválasztja, gyönyörű völgyeiben számtalan hévforrás jön napvilágra. Ezek a források mind megegyeznek abban, hogy megle­hetős magasan a tengerszine felett fakadnak és nagy hőmérséklettel bírnak, ellen­ben szilárd részekben nagyon szegények; bizvást lehetne őket a tiszta bévvizek csoportjába osztani, ha nem volna mindegyikben jellemző tulajdonságúi Natrium- kéneg s bizonyos szerves ként tartalmazó anyag, a mit a francziák glairinenek vagy barégineuek neveznek, inig a budai fürdőknél Molnár ugyazt ternitinnek hívja. A glairine, vagy inkább a Natriumkéneg akorra, hogy a pyrenái fürdőket a Kénes hévvizekhez számítják. A sok hévforrás mellé csinos fürdőtelepek épültek, melyek kényelmesen, czélszerüen, nebányan nagy ténnyel és pompával vaunak berendezve. A balneotecbniea minden eszközeivel ellátott fürdők, a gyönyörű vidék, az enyhe éghajlat mind olyan tényezők, melyek könnyen megfejtik azt, hogy a pyrenái hév vizek a legkeresettebb fürdők közzé tartoznak. A franczia kormány roppant költséggel kényelmes utat építtetett, mely Bayovneból kiindulva Perpignauba vezet s út közben több mint harmincz hév­fürdőt érint; el is nevezték ezen utat hévforrások utjának. A legtöbb pyrenái fürdőben a kádfürdők mellett még nagyon divatban vauak a nagy közös fürdésre szánt medenczék, a mellett gőzfürdők, belélegzési termek sem hiányoznak. Némelyek, mint Amelie les bains. Le Vemet téli tartózkodásra is bevannak rendezve, és mint téliclimaticus gyógyhelyek annál nagyobb jelentőséggel bírnak,

Next

/
Thumbnails
Contents