Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - IV. Kénes vizek - A. Kénes hévvizek
81 A mai Lukácsfürdő-telep a József-kegy lábától egész a Dunapartig terjed s a Zsigmond-utcza által két egyenetlen részre van osztva. A íelső rész a József-kegy Iákánál fekszik a kires kalastónál, melyet a kimerítketetlen ív- és alagút-forrás táplál. A tó kőmérséke 27 C. fokú. E tó. melynek medenczéjét Musztafa pasa építtette, valamennyi kudai kévvizre fontossággal kir, a mennyiken kydrostaticai nyomást gyakorol az összes kudai fürdőintézetek víztartalmára. 1858-ik évken. mikor tudományos czélkól a tavat lecsapolták, a Császárfürdő és Lukácsfürdő medenczéi is kiürültek, s a Gellérthegyi kévviz telepeken is a viz tökk centiméterrel apadt. Nevezetes e tó még növényzetéről. mert itt díszük a Nymphaea tkermalis, melyet Kitaikol 1808 ik évben kozott át a nagy-váradi kévvizekből. A fürdő-telep alsó részén vannak a fürdők: a forró iszaptó, a langyos ásványvíz-uszodák, a kőfürdők, a nagy közös fürdő, a törökfürdők, a timsósfürdők és a park. A Lukácsfürdőnek 11 forrása van. melyek közűi legmelegebb a buzogó GO C. fokkal, legkűvösebb a török-fürdő 26-5 C. fokkal. A két ivó-kút kőfoka 58 és 56 C. fokú. Az összes források naponként 302.200 hectoliter hévvizet adnak. Az iszaptó tojásdad alakú, 30 méter hosszú, 18 méter széles, vize nyugati felében 27, keleti részében 60 C. fokú. Alján kamuszürke pépes iszap van. A tó körül kabinok vannak fából, melyek a nyitott szabad tóba nyílnak. A kőfürdők fedett folyósójú emeletes kőépületben vannak. Mind a 16 kőfürdő terjedelmes tükörfürdő külön vetkőző kabinokkal és zuhanykészülékekkel. Ezeken kivűl vannak márvány- és porczellán- kádfiirdők is. A parkban van négy 26 C. fokú törökfürdő. A Herkules- vagy timsós-fürdő ódon kőépületben van 34 C. hőfokú vízzel. Végre a gyógyudvar parkjában van két ásványviz-uszoda, mind kettőnek hőmérséklete 26 C. fokú. A Lukácsfürdő forrásainak vizét Molnár János elemezte 1858-ik évben, szerinte van egy literben: I. ivó-kútban. II. ivó-kútban. Kénsavas Kálium....................... ..... 0 0739 gr. 0*0605 gr. K #nsavas Nátrium............................ 0*1010 „ 0*1268 „ K énsavas Mész.................................. 0*0784 „ 0*0905 „ Alkénsavas Nátrium....................... 0*0118 „ 0*0140 „ Nátrium Ivéneg.................................. nyomok o-()(>2<> „ Cklor-Nátrium.................................. 0 1714 „ 0*01)25 „ Chlor-Magnesium ..*’...• 0*1114 „ 0*12.>o „ Pkospkorsavas Nátrium .... 0*0058 „ 0*004.) „ Phosphorsavns Mész....................... 0*0040 r 0 0023 „ Pkospkorsavas Timföld .... 0*0086 „ O-oo.LS „ Szénsavas Mész............................. • 0-4225 „ 0 3606 „ S zénsavas Magnesium....................... 0*01 m „ 01 » Szénsavas Vasélecs............................ <>0279 „ 0*003 „ K ovasav............................................. 0*0451 „ 284 „ T keroitin .............................................. Q00.)s „__________i.-"'* r. Ö sszesen..................... 1*0883 gramm 0*9715 gr.
