Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - III. Földes ásványvizek és meszesvizek
Szabad szénsav 1-092798 vagy 602-05 kcm. Fajsúly 1-003056. Felső-Ruzsbachot nagymennyiségű szénsavtartaíma, úgyszintén hőfoka és vegyi összetétele, nem különben magas fekvése, üde levegője első rendű fürdő és klimatikus gyógyhelylyé praedestinálják; kár, hogy mostan tökéletesen el van hanyagolva. Görvélyes, csúzos, köszvényes bajok, csonthártya-izzadmányok, merevségek és zsugorok egy részt, más részt tüdő- és gyomor- hurutos bántalmak volnának azok, melyek ellen Ruzsbachot ajánlani lehetne. 6. G á n ó c z Szepesin egyében, félórányira Poprád-Felkától, de már a Ilernád-völgyben, 635 méter magasságban fekszik. A fürdő a falu nyugati oidalán terűi el és már régóta ismeretes. Mostani birtokosa Korponav Ágoston. Szepesmegye alispánja, 1877/8-ik évben artézi kutat furatott, melyből most igen nagy bőségben ömlik ki a 23-9 C. fokú hévviz, melyet a mellette újonnan épült csinos fürdőmeden- czébe bocsátanak, vagy melegítve a régi fürdőházban kádakban használnak fürdésre. Ä régi fürdőházban 16 szoba áll a vendégek rendelkezésére. A gánóczi vizet Scher fel Aurél elemezte 1880-ik évben. Ezen analysis szerint van egy literben: Kénsavas Kálium..................................0-066 Kénsavas Nátrium .................................0-281 K énsavas Mész.......................................0-146 K énsavas Magnesium............................0-831 C hlor Magnesium..................................0-036 Phosphorsavas Timföld......................0-002 P hosphorsavas Mész ...... 0-002 Kettedszénsavas Mész......................2-057 K ettedszénsavas Magnesium . . . 0-059 Kettedszénsavas Vasélecs .... 0-016 Kovasav . .............................................0-020 Ö sszesen............................3-516 gramm Sz abad Szénsav ....................................... 1-253 vagy 6 89-60 köbcm. Végre Ivénhydrogén nyomai is találtattak. . Fajsúly 1-0036. A gánóczi víz használata jótékonynak bizonyult be mindenek előtt vese-fövenynél. alhaM pangásoknál, csuzos és görvélyes bajokban, idült bőrbajoknál, makacs fekélyeknél, végre jó hatását látták a gánóczi vizivásnak tüdőbetegeknél is. A fürdőhely teh mágnását és hírének terjedését nagyban gátolja azon körülmény, hogy fürdőorvos nem lakik helyben, hanem a távoli járás oi\osa van ezen teendőkkel megbízva; már pedig épen Gánócz volna arra hivatva, hogy komolyabb betegségekben is, a melyekben pedig ipűi'j mindig orvosra van szükség, mint pl. vesebajoknál és gumókéinál, nag) keresettségnek örvendjen; mig Gánocznak hehbenlakó tüidőoivosa nem lesz, addig ezt el nem lehet érni. 69
