Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - III. Földes ásványvizek és meszesvizek
62 juk, hogy itt állott a rómaiak Acquincuma, nagyszerű fürdőivel, melyeknek romjait most is bámuljuk. Itt voltak Mátyás királynak, később a törököknek fényes fürdőik, s itt vannak most is újabb fürdőintézeteink, melyek nehánya pazarfénynyel van berendezve. A budai vizeket már a legrégibb időben két — helyrajzi — csoportra osztották: úgymint: felhévvizek- és alhévvizekre; amazokhoz számították azon forrásokat, melyek a József-hegy alján törnek elő, mig az alhévvizeket a Gellért-hegy aljai csoport képezte. Zsigmondy nézete szerint az összes budai és pesti hévvizek mind egy közös inedenczéből származnak, s ez annyira minden kétségen kivűl áll, hogy épen ezen hypothesis alapján indították meg az artézi kút fúrását a városligetben, és az eredmény fényesen bebizonyította az immént vallott feltevés igazságát. Pomáz, Vörösvár, Csaba, Telki. Budaörs, Promontor helységek és a Duna folyam közti 345 négyszög kilométernyi terület az, mely a budapesti vizek beszivárgás] területét képezi, és a nagy viz- medenczét táplálja. Ezen terület alap-kőzete a dolomit és mészkő trachyteruptió folytán jutott a felszínre és a felette levő harmadkon kőzeteket szétrepesztette és eredeti összefüggésükből kivetköztette, mi által több dislocationalis repedés jött létre, melyek között ismét keresztrepedések vannak, úgy hogy az egész terület mintegy óriási táblákra van beosztva, melyekről a viz mind ezen repedésekbe jön. A főrepedés a Hideg-kút feletti Kálvária-begyen veszi kezdetét, onnan a Háromhatár-, a Mátyás-, s József-hegyeken keresztül a Gellért-begyig terjed. Alig lehet kétség, hogy ez azon repedésnek tekintendő, melynek ismeretlen, de mindenesetre legalább 2000 2500 méternyi mélységébe a budai hegyekből származó földalatti vizek ömlenek, hogy onnan meghevitve ismét napvilágra jussanak. Hogy az összes budai vizek különböző hőfokkal és különböző vegyi tartalommal jönnek a felszínre, annak több oka lehet; egyik oka az, hogy talán nem minden viz jön a főrepedésbe, másik oka a vegyi tartalom és hőfok különbözetnek pedig az lehet, bogy a közös inedenczéből kiindulva, egyik vizérnek hosszabb, és más kőzeteken keresztül vezető utat kell megtennie, mint a másiknak; ezen utón azután hőfoka is változik és a keresztülfutott kőzetből más anyagot lugozhatott ki. E szerint tehát, ha az összes budapesti hévvizek egységes eredetét egy közös vizmedenczéből meg is engedjük. differens voltukat azért még sem tagadhatjuk. A budai vizek, melyek a Gellért-begv lábánál bugyognak ki, vegyi tartalmukra nézve mind a meszes vizek csoportjába tartoznak és azért itt tárgyalandók. A sok hévforrás, mely a Gellért-hegy és Duna között fakad, jelenleg négy fürdőintézetben áll a fürdővendégek rendelkezésére, ezek a Sárosfürdő, Ráczfürdő, Rudasfürdő és a Hungária-forrás. S á r o s f ü r d ő. A Gellért-hegy legvégső, meredek sziklacsúcs tövénél, a Dunától a 6 méter széles országút által elválasztva, a
