Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - III. Földes ásványvizek és meszesvizek
60 tJózsefforrás Jankaforrás Vilmaforrás Bélaforrás Géza- forrás Kénsavas Magnesium 0-642 0-764 0-768 0-949 0 661 Kén savas Mész 1-937 2-731 1-662 2-092 1-834 Kénsavas Nátrium 0-031 0-044 0-161 0-015 0-015 Kénsavas Aluminium 0-002 0-003 — — — Szénsavas Magnesium 0-002 0-007 o-ooi 0-004 0-007 Szénsavas Mész 0-082 0-129 0-084 0-095 0-066 Szénsavas Natrium 0-003 0-002 0-002 0-003 0-002 Szénsavas Vasoxydul 0002 0-001 0-002— Chlor Magnesium 0-004 0-012 0-014 — 0-112 Chlor Natrium o-ooi 0-001 0-001 0-002 0001 Kovasav 0 013 0-022 0-013 0-009 0-013 Szerves anyagok maradványai 0-003 0-006 0-005 0-013 0-005 Összesen 2-722 3-722 2-713 2-892 2-716 Fajsúly 1-0037 1-0085 1-0020 1-0043 1-0030 Hőmérsék 53-5°C. 45° C. 47-5°C. 51.2°C. 37-5° C. A szklenói fürdő egyike a legrégibbeknek a hazában. A már évszázados tapasztalat a következő bajok ellen alapította meg indi- catióját, u. m.: csúzos és küszvényes bántalmak, csouthártya-izzad- mányok, zsugorok és izommerevségek, idült bőrbetegségek és bőrfekélyek, idegbántalmak és hűdések. Az ivógyogymóddal összekötve basználtatik a szklenói fürdő alhasi pangások-, aranyeres bántalmaknál, húgy-fövenybajoknál, kiváltkép azonban idült légcső- és hörghurutoknál. A fürdő berendezése megfelel a kivánalmaknak. A szklenói fürdő Dr. Gasp are ez Béla tulajdona, a ki ott egyúttal mint fürdőorvos is működik. Szklenó legközelebbi vasúti állomása Garam- Berzencze. Nem messze a Gasparecz-féle fürdőintézettől, Weswald házában kút ásás alkalmával új hévforrásra bukkantak, mely azonban nem emelkedik a felszínig, hanem bizonyos ponton a határos laza rétegeken át a patakba ömlik, ezért vizét szivattyúval kell emelni. E forrás vizére alapítva, építette birtokosa a szklenói Mária-fürdőt, melyben három medencéében lehet fürdeni. A berendezés még igen kezdetleges. Dr. S c h e n e k István selmeczi akadémiai tanár 1882-ik évben aMária-fürdő vizét elemezte és e szerint van egy liter vízben:
