Boleman István dr.: A fürdőtan kézikönyve 1. (Igló, 1884)
Részletes fürdőtan - III. Földes ásványvizek és meszesvizek
A kénsavas mész — gyps — jelentőségét a szervezetre épen nem ismerjük, a szénsavas mész a gyomorba jutva némi részben talán calciumchloriddá változik át és mint ilyen vétethetnék fel a vérkeringésbe. A mész igen fontos részét képezi a szervezetnek és mind a csontoknak mind a többi szöveteknek nélkülözhetlen kelléke. Rendesen mint phosphorsavas mész képezi a szövetek részét és kiválólag a táplálék, részben az ivóvíz által vétetik fel. Ha a szervezetben a mész hiánya fordul elő. lehet-e ezt meszes vizek által pótolni? az még nagyon kétes. Tényleg feles mennyiségben jön a tápanyagok által a gyomorba s csak a felszívódás tökéletlenségében vagy teljes hiányában gyökerezik a baj. A tápanyagokban oly ösz- szeköttetésekben van a mész. hogy valószínűbb annak felszívódása, mintha mint szénsavas meszet adagoljuk. De másrészt nem tagadhatni, hogy a szénsavas mész túlságos szabad szénsav jelenléte mellett oly viszonyok között jön a gyomorba, mint milyenben a tápanyagokban levő mészsó sohasem, és így egészen elvetni nem lehet azon gondolatot, hogy tényleg felszívódik s a szervezet erősítésére szolgálhat. Kísérletileg eddig csak az van kimutatva, hogy a kénsavas mész legnagyobb részben változatlanul hagyja el a bélcsatornát, — eltűnő kis mennyiségben talán felszívódik. A szénsavas mész a gyomor savát közömbösiti, azáltal hogy ez a szénsavat kiüzzi, s a mészszel uj vegyületet képez, igy tehát a gyomornedvek túlságos sav-bőségénél jó hatással adhatjuk a meszes vizeket. Továbbá a szénsava < mészben gazdag források bőséges ivásá- nál a húgy alkalikus hatású lesz. Ugyanezt tapasztaljuk, ha égvényes vizeket nagyobb mennyiségben itatunk. . Ez utóbbi esetben az égvényes sók nagyobb mennyiségben találhatók a vizeletben. A meszes vizeknek fent jelzett hatása a vizeletre nem azáltal jön létre, hogy több földes só jön a húgyba. mjáltal alkalikus léte megmagyaráztatnék; mert ha a vizeletből főzés által a földes sókat mint kiütjük, az alkalikus hatás megmarad, de létre jön ez a reactio a nátriumnak főles mennyiségben való jelenléte által a vizeletben. A szénsavas mész használata tehát a natrium mennyiségét fokozza a húgyban. Ezt azáltal vélik megmagyarázhatni, hogy a meszes vizek a gyomorban és bélben nem csak az itt levő szabad savót megkötik, de ezen részeket nagyobb mennyiségű savas folyadék kiválasztására ingerük, (mellyel azután sókat képeznek); ezáltal a vérben az al- kalitást növesztik, minek következtében a vizelet is alkalikus hatásúvá válik. Ha a vér savban szegényebb és égvényekben gazdagabb, akkor az élenyülés fokozottabb, a húgyban a kevésbé élenyült részek mint húgysav és sóskasav nem jönnek elő. és ily módon a hiígykő- és fövenyképződés meggátolható, mi megmagyarázná a meszes vizek használatát húgyfövenyes betegségekben. 0 i 4►
